Antiliberális kultúrharc: Amerika végveszélyben

Kategória: Publicisztika
Szerző: GYENGE DÁNIEL
 
Egyértelmű hasonlóságot fedezhetünk fel a BLM és a történelem más totalitárius mozgalmai között.
 „Talán nem túlzok, hogyha az Egyesült Államokat egy kaotikus állapotba került lángoló építményhez hasonlítom, mely az összeomlás határmezsgyéjén várja a végső megsemmisülés bekövetkeztetét. Ezt a monumentális, lenyűgöző, és pompás építményt hosszú évek áldozatos munkájával sikerült először papíron megtervezni széles tömegek bevonásával, majd véráztatta csatamezőkön elhunyt ezrek árán érvényt szerezni a nyilatkozatokban foglaltaknak, példát statuálva a világ számára, hogy ehhez hasonló csodálatos épületeket igenis létre lehet hozni. Csak akarat, hit és elkötelezettség kell hozzá.

Ez a monumentális épület azonban kezd egyre instabilabbá válni, már csak idő kérdése, mikor roskad össze, ugyanis a BLM fémjelezte utcai agresszióba és nyílt terrorba átcsapó tüntetéshullámok, a kialakult káosznak legitimációs alapot adó markánsan fehér-ellenes és a történelmi múlt eltörlésére irányuló kultúrharc, mely már az oktatást, művészetet, és médiát is áthatja, olyan veszélyes folyamatokat indított útjára, melyek hosszú távon az amerikai nemzeteszme – s az abban megtestesült értékek – eltűnéséhez vezethetnek.

A megmozdulások hevében egyre nagyobb teret nyer a baloldali radikalizmus. Hogyha a BLM kiharcolt dominanciája következtében megindult kultúrharcot, a szobordöntögetéseket, az agresszív barbarizmust elemezzük, akkor akár egyértelmű hasonlóságot fedezhetünk fel a BLM és a történelem más totalitárius mozgalmai, pártjai, politikusai között. Ilyen árulkodó jel például a meggyilkolt áldozat mitizálása, saját hősi halottként való beállítása, kultuszépítés a mozgalom körein belül a személye körül, lényegében egy torz kép alkotása a vértanúnak kikiáltott személyről és ezáltal az általuk elkövetett erőszakos bűncselekmények relativizálása vagy a múlt eltörlésének szándéka, a nemzet történelmi örökségének meggyalázása, eltorzult, progresszív identitást léptetve a helyébe.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Neokohn.