A Nyitra folyó partján folyó kurzus


Néphagyomány először egyetemi szinten

 A tavaly őszi szemeszterrel kezdődött, és a tavaszi kurzussal folytatódott a Hagyományok Háza Hálózat - Szlovákia a Néphagyomány az oktatásban címmel meghirdetett képzése a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán. Az együttműködés jelentőségét és eredményeit Dr. Bárczi Zsófia, a kar dékánja foglalja össze.

Kosztándi Jenő emlékezete

Szerző: Bedő Zoltán

 

Születésének 90. évfordulóján, Kosztándi Jenő (1930. május 26. – 2017. február 1.) festőművészre, rajztanárra és népművelőre, a kézdivásárhelyiek szeretett Jenő bácsijára emlékezünk az őt megillető nagyrabecsüléssel és tisztelettel. Az alkotó, pedagógus és mester alakját, életpályájának és művészetének fő mozzanatait a szakember, valamint az egykori diák, ma elismert szobrász segítségével idézzük fel.

„Nem úgy van most, mint volt régen” (+Videó)


Húsz népdalénekes közös dala összetartozásról, szebb jövőről

A Hagyományok Háza húsz népdalénekest keresett meg határon innen és túl, hogy otthonukból énekeljenek a nagyközönségnek. A Muzsikás mára klasszikussá vált ördöngösfüzesi ritka magyarjára Herczku Ágnes válogatta a népdalsorokat.

Elfelejtett Árpád-kori lengyel sírok

Szerző: Stier Gábor

Új megvilágításba helyezik a legújabb kutatások a sorokpolányi temető II. világháború idején zajlott feltárását

 
Forrás:Wikipédia

Az ezeréves magyar-lengyel barátság nem csupán szlogen. A mindenki előtt közismert tények mellett igazolják ezt már a Szent István korából származó, az élénk dinasztikus és kereskedelmi kapcsolatokra utaló, lengyel területeken fellelt érmék, de az a sorokpolányi kora Árpád-kori temető is, amelynek valamivel több, mint 75 évvel ezelőtt kezdődött feltárása egy nyugat-magyarországi lengyel település létét valószínűsíti.

Trianoni magány


Kalondai elsőáldozók a II. világháború idején (Fotó: Papp Sándor archívuma)

Szerző: Papp Sándor

Egyedül maradtunk. Teljesen. Pedig olyan sokan voltunk valamikor. A város főterén, aztán a falu kultúrházában. Lelkesen, nagy terveket szőve: földreform, úrbéres erdők, saját önkormányzat és határnyitás. Olyan szépen indult minden, mert sokan voltunk, magyarok.

Ünneplés Trianon előtt

Kép: A Budavári Palota Mátyás Király kútja 1920-ban. Forrás: Fortepan/Vargha Zsuzsa.

1920. május 21-én már kész volt a trianoni békeszerződés végleges szövege, amikor a magyar társadalom legfelsőbb körei egy korábbi katonai diadalról emlékeztek meg. Az esemény Görgey Artúr 71 évvel azelőtti győzelme volt, amikor a tavaszi hadjárat során a magyar seregek elfoglalták a budai várat. A 1848–1849-es szabadságharcot leverő uralkodó, Ferenc József és a Monarchia kormányzata ambivalens módon viszonyult a forradalomban résztvevő, majd kanonizált személyiségek emlékezetéhez, így például Kossuth Lajos budapesti temetéséhez is. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése ebből a szempontból is tiszta helyzetet teremtett: amint azt Az Est tudósítása is mutatja, Horthy Miklós és a korabeli magyar elit 1920-ban már szabadon róhatta le tiszteletét a szabadságharc hősei előtt.

Martinovics 225: a magyar jakobinizmus tanulságai

Most 225 éve végezték ki Martinovics Ignácot és társait: kudarcba fulladt mozgalmuk 1825-ig elodázott minden észszerű reformot a birodalom, s benne a Magyar Királyság érdekében.

Szerző: Paár Ádám

Most 225 éve, 1795. május 20-án a pesti „generális kaszálón”, a mai Vérmezőn hóhérpallos sújtott Martinovics Ignác és az általa szervezett két titkos társaság (Reformátorok Társasága, Szabadság és Egyenlőség Társasága) négy igazgatójának fejére. Két hét múlva Őz Pál ügyvédet, írót és Szolártsik Sándor joggyakornokot ugyanezen a helyen végezték ki. A császári udvar és rendőrsége meggyőződésük szerint a „jakobinus összeesküvés” fejére tapostak ezzel.

Régi dicsőségünk a Balkánon


Oton Ivekovics festménye a Horvát honfoglalást ábrázolja

Szerző: Gyetvai Mária

Mérföldkövek a magyar-balkáni kapcsolatokban. A középkorban Bizánc gyengülésével a déli szláv népek a magyar királyság felé fordultak védelemért. A török hódoltsággal azonban a magyar nagyhatalmi pozíciók elvesztek.  Ma a legfőbb kérdés, hogy összefoghat-e Magyarország a balkáni országokkal.

Valósághűen bútorozva (A Hagyományok Háza virtuális kiállítása)



Stafírungláda, Tóth-Takó Jázmin, Sepsiszentgyörgy, Erdély (Óvodás egyéni pályázók, 1. helyezés)


Idén negyedik alkalommal hirdette meg bútorfestési rajz- és alkotópályázatát a Hagyományok Háza Nyitott Műhelye. A „Virágozta anno…” pályázat felhívásra közel nyolcszáz alkotás érkezett a Kárpát-medencéből. A legjobb munkákból nyílt virtuális kiállítás a Hagyományok Háza honlapján tekinthető meg.

Tájképfestők és mesterséges intelligencia


Plein air. Aktot készítenek Szentendrén a művészek
Fotó: Fortepan

Szerző: Ditzendy Attila

#Kortárs+Tudás címmel a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. elindította virtuális ismeretterjesztő sorozatát az Alkotóművészet.hu oldalán. A nyelvezetből kitűnik, hogy elsősorban a középiskolások a célközönség.

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog