Néphagyomány először egyetemi szinten

 A tavaly őszi szemeszterrel kezdődött, és a tavaszi kurzussal folytatódott a Hagyományok Háza Hálózat - Szlovákia a Néphagyomány az oktatásban címmel meghirdetett képzése a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán. Az együttműködés jelentőségét és eredményeit Dr. Bárczi Zsófia, a kar dékánja foglalja össze.

Szerző: Bedő Zoltán

Születésének 90. évfordulóján, Kosztándi Jenő (1930. május 26. – 2017. február 1.) festőművészre, rajztanárra és népművelőre, a kézdivásárhelyiek szeretett Jenő bácsijára emlékezünk az őt megillető nagyrabecsüléssel és tisztelettel. Az alkotó, pedagógus és mester alakját, életpályájának és művészetének fő mozzanatait a szakember, valamint az egykori diák, ma elismert szobrász segítségével idézzük fel.

Húsz népdalénekes közös dala összetartozásról, szebb jövőről

A Hagyományok Háza húsz népdalénekest keresett meg határon innen és túl, hogy otthonukból énekeljenek a nagyközönségnek. A Muzsikás mára klasszikussá vált ördöngösfüzesi ritka magyarjára Herczku Ágnes válogatta a népdalsorokat.

Szerző: Stier Gábor

Új megvilágításba helyezik a legújabb kutatások a sorokpolányi temető II. világháború idején zajlott feltárását

 
Forrás:Wikipédia

Az ezeréves magyar-lengyel barátság nem csupán szlogen. A mindenki előtt közismert tények mellett igazolják ezt már a Szent István korából származó, az élénk dinasztikus és kereskedelmi kapcsolatokra utaló, lengyel területeken fellelt érmék, de az a sorokpolányi kora Árpád-kori temető is, amelynek valamivel több, mint 75 évvel ezelőtt kezdődött feltárása egy nyugat-magyarországi lengyel település létét valószínűsíti.

Kalondai elsőáldozók a II. világháború idején (Fotó: Papp Sándor archívuma)

Szerző: Papp Sándor

Egyedül maradtunk. Teljesen. Pedig olyan sokan voltunk valamikor. A város főterén, aztán a falu kultúrházában. Lelkesen, nagy terveket szőve: földreform, úrbéres erdők, saját önkormányzat és határnyitás. Olyan szépen indult minden, mert sokan voltunk, magyarok.

Kép: A Budavári Palota Mátyás Király kútja 1920-ban. Forrás: Fortepan/Vargha Zsuzsa.

Most 225 éve végezték ki Martinovics Ignácot és társait: kudarcba fulladt mozgalmuk 1825-ig elodázott minden észszerű reformot a birodalom, s benne a Magyar Királyság érdekében.

Szerző: Paár Ádám

Most 225 éve, 1795. május 20-án a pesti „generális kaszálón”, a mai Vérmezőn hóhérpallos sújtott Martinovics Ignác és az általa szervezett két titkos társaság (Reformátorok Társasága, Szabadság és Egyenlőség Társasága) négy igazgatójának fejére. Két hét múlva Őz Pál ügyvédet, írót és Szolártsik Sándor joggyakornokot ugyanezen a helyen végezték ki. A császári udvar és rendőrsége meggyőződésük szerint a „jakobinus összeesküvés” fejére tapostak ezzel.

Oton Ivekovics festménye a Horvát honfoglalást ábrázolja

Szerző: Gyetvai Mária

Mérföldkövek a magyar-balkáni kapcsolatokban. A középkorban Bizánc gyengülésével a déli szláv népek a magyar királyság felé fordultak védelemért. A török hódoltsággal azonban a magyar nagyhatalmi pozíciók elvesztek.  Ma a legfőbb kérdés, hogy összefoghat-e Magyarország a balkáni országokkal.

Stafírungláda, Tóth-Takó Jázmin, Sepsiszentgyörgy, Erdély (Óvodás egyéni pályázók, 1. helyezés)

Idén negyedik alkalommal hirdette meg bútorfestési rajz- és alkotópályázatát a Hagyományok Háza Nyitott Műhelye. A „Virágozta anno…” pályázat felhívásra közel nyolcszáz alkotás érkezett a Kárpát-medencéből. A legjobb munkákból nyílt virtuális kiállítás a Hagyományok Háza honlapján tekinthető meg.

Plein air. Aktot készítenek Szentendrén a művészek
Fotó: Fortepan

Szerző: Ditzendy Attila

#Kortárs+Tudás címmel a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. elindította virtuális ismeretterjesztő sorozatát az Alkotóművészet.hu oldalán. A nyelvezetből kitűnik, hogy elsősorban a középiskolások a célközönség.