A Magyar Állami Népi Együttes előadása Lombardia székhelyén

 A Magyar Állami Népi Együttes vasárnap a milánói Teatro Repowerben Liszt-mozaikok című produkciójával szerepelt nagy sikerrel. A hatvanöt tagú együttes mellett az esten vendégművészek is felléptek.

A Hagyományok Háza Corvin téri székházában kiállítás nyílt az intézmény határon túli hálózatának tevékenységéről. Az értékes, informatív anyagot a szervezők a Kárpát-medence számos régiójában is bemutatják.

A Magyar Állami Népi Együttes fellépése Lombardia fővárosába 

A Magyar Állami Népi Együttes október 18-án a milánói Teatro Repower színpadán lép fel. Műsoron a két éve bemutatott nagy sikerű produkció, a Liszt-mozaikok szerepel. A turné létrejöttéről és előkészületeiről Tucsni Anna, a Hagyományok Háza kulturális menedzsere számol be.

Szerző: Szilágyi András

Sorozatunkban utánanézünk, milyen szakmai és ideológiai viták állnak az építészet régi-új trendje, a kortárs historizálás mögött.

Vajon valós szakmai építészeti megfontolások vagy ideológiai hitviták állnak a XXI. század új építészeti irányzata, a „neoklasszikus építészet” körüli viták mögött? Nevezhető ez irányzatnak, vagy csak egy folyton vissza-visszatérő divat újabb hulláma?

Különleges néprajzi fotókat tett közzé a Hagyományok Háza

 Kallós Zoltán a Nemzet Művészet címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató neve minden folklór iránt érdeklődő számára jól ismert. A táncházmozgalom táncosai, zenészei és kézművesei a mai napig táplálkoznak a gyűjtéseiből, kiadványok sokasága fűződik a nevéhez, és a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány meghatározó szerepet tölt be az erdélyi és moldvai magyarság oktatási és közművelődési tevékenységében, hagyatékának gondozásában. 2018. februárjában bekövetkezett halála pótolhatatlan veszteség a néprajz területén. Sokat idézett mottója: ,,Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk”.

Áradó dallamok és kiegyensúlyozatlan magánélet. Hírnév és magány. 180 éve született az orosz zene ikonikus alakja, Pjotr Iljics Csajkovszkij, akinek a karrierje viszonylag későn indult, hiszen jogi pályára készült. A zeneszerzés, a karmesterség, a tanítás azonban felülírta a jogi pályát. 

Koncert a 60 éves Kelemen László tiszteletére

Október 8-án Budapesten aZeneakadémia ad otthont Kelemen László 60. születésnapja tiszteletére szervezett koncertnek. A hangverseny a Hagyományok Háza főigazgatójának életműve előtt tiszteleg, s zeneszerzői-szerkesztői munkásságából ad keresztmetszetet.

A trianoni döntést megelőzően a román királyságban (úgynevezett Regát) nem létezett komoly, magas szintű sportélet, példa erre, hogy az olimpiai mozgalomban Románia részt sem vett az 1924-es játékokig.
A trianoni békediktátum, a virágzó erdélyi sportéletet is derékba törte. Igyekeztek minden ami magyar vonatkozás háttérbe szorítani. 1918 után azonban Erdélyben mind a magyar sportélet, mind a sportirodalom meglehetősen nehezen indult be. Kolozsváron például a román katonai hatóságok egy 1919. június 23-i rendelettel mindennemű sporttevékenységet betiltottak, s ezt a tilalmat csak 1920 augusztusában oldották fel. A közbenső időszakban elsősorban Arad és Temesvár sportegyesületeibe átigazolt egykori KAC- és KEAC-versenyzőkről tudunk. A sportrendezvényeket ennek ellenére az erdélyi lapok kivétel nélkül rendszeresen népszerűsítették, s tudósítottak a jelentősebb, elsősorban helyi vonatkozású eseményekről, az eleinte ritkább, majd egyre gyakoribb nemzetközi mérkőzésekről. (Szék-helyek/Wikipedia)

Szerző: Tarján M. Tamás

„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.”
(Ferenc József utasítása Haynau számára)

Szerző: Nényei Pál

Jobb korszakokban/ideális esetben egy színházi előadás azért születik meg, mert egy alkotóművész el akar mondani valamit, amit csak ő tud; és ahhoz, amit csak ő tud elmondani, a színpad a legmegfelelőbb kifejezési forma.