Kategória: Jegyzetek
Az a mód, ahogyan eddig a Nyugat élt – termelt, fogyasztott – megteremtőjével együtt a végét járja. 
 

„Már ezt a konzumkarácsonyt elnézve is tudható, nem lesz könnyű. Ebben a fertelmes, túlhájpolt forgatagban bolyongva és a jövőre gondolva arra jutunk, hogy a klímakatasztrófának nevezett globális kimerülés nemcsak súrolhatja, hanem alapjaiban változtathatja meg a civilizációt. Ha az ember nem akar kipusztulni, vagy nem akar úgy túlélni, mint az ócska hollywoodi rémlátomásokban, már nem elég a »fenntartható« fenntartása sem. Az a mód, ahogyan eddig a Nyugat élt – termelt, fogyasztott – megteremtőjével együtt a végét járja. 

Nem az osztályellentétek, a történelem logikája fogja megsemmisíteni, hanem a kimeríthetetlennek gondolt természeti erőforrások kimerülése. Minden gondra találhat megoldást az önbecsapásban találékony emberiség. Termelhet több élelmiszert, szabályozhat születést, lophat energiát napból, szélből, miközben gátakat épít. De ha a rendszerhez nem rendszerszinten nyúl hozzá, nem menekülhet. 

Ha a roskadozó kenyeres pult előtt hadakozókra pislogunk, arra jutunk: az emberek többsége nem tud rendszerben gondolkodni. Még kevésbé érti, hogy ennek az alapja az az egyszínű gazdasági és sokszínű társadalmi-politikai berendezkedés, amelyben élünk, s amely közelgő felbomlása önmagában is hatalmas káoszt ígér.”

Friss Robert 
 
Az eredeti, teljes írást itt: nepszava.hu,  olvashatja el.