Szerző: Egedy Gergely
E napjainkban is égető kérdés megválaszolásához a kiváló angol konzervatív gondolkodó, Sir Roger Scruton gazdag életműve roppant fontos szempontokat kínál.
"Munkáinak ismeretében kijelenthető, hogy Scruton a demokráciában nem látott mást, mint olyan mechanizmust, amelynek a révén egy politikai közösség időről időre megválasztja a vezetőit. Ő tehát, akárcsak Joseph Schumpeter a Kapitalizmus, szocializmus és demokrácia című nevezetes könyvében (1942), pusztán választási eljárásnak tekintette a demokráciát."...
"A nemzetek szükségességéről című írásában, a nemzetek mellett érvelve, Scruton egyértelműen leszögezi, hogy a demokrácia és a nemzet a lehető legszorosabban összefügg. „A demokrácia a nemzeti hűségnek köszönheti létét” – olvashatjuk, hiszen akkor vállalunk áldozatokat számunkra ismeretlenekért, ha világosan tudjuk, kik vagyunk – ezért aztán a többes szám első személy a demokratikus politika előfeltétele. Ahol a nemzettudat gyenge, ott a demokrácia sem verhet gyökeret.
Scruton különbséget tesz a társadalmi tagság három formája, a törzsi, a vallási és a nemzeti között, s rámutat: közülük egyedül a nemzet képes a türelem gyakorlására, s ezért csak ez tudja a demokráciát fenntartani. A törzsi vagy vallási alapon szerveződött közösségek a legkevésbé sem kívánják elfogadni a különbségeket. A nemzetállam a politikai rend egyetlen olyan formája, amely a demokratikus kormányzás szilárd alapjának bizonyult. Az állampolgári státusz is a nemzeti joghatóság ajándéka. A nacionalizmust ugyanakkor meg kell különböztetni a nemzeti hűségtől – figyelmeztet Scruton –, az ugyanis vallási jellegű lojalitás, fegyverbe szólító ideológia”.
Teljes cikk itt olvasható orszagut.com