Megelevenedik a Securitate?

Megosztás
FaceBook  Twitter

Veszélyes szellemidézésbe fogtak  Romániában. Megidézik a Ceasesku szekus államát. Úgy néz ki a kommunista tőgyön nevelkedett szekus utódok megirigyelték őseik hatalmát és ok is totális hatalmat óhalytanak az ország felett. Tehát visszatérhet a SZEKU meg van minden esélye. Az elképzelések közül néhány ötlet:

"Románia azt kockáztatja, hogy a titkosszolgálatoknak kiszolgáltatott állammá válik. A SRI jogot kaphat a jogalkotás kezdeményezésére. A SRI tisztje bárkitől bármit kérdezhet, és az illető köteles azt teljesíteni. A tervezet szerint a SRI kapná a totális ellenőrzést a lehallgatások felett." Ez csupán izelítő az új szekusok javaslataiból. 

 

Szerző: Veress Csongor Balázs; az alábbi cikk a corvinak.hu oldalán jelent meg

Sem a külföldi civil jogvédő szervezetek, sem a brüsszeli bürokraták nem verik az asztalt, nem kiáltanak rendőrállamot. A nemzetközi sajtó egyáltalán nem, vagy alig foglalkozott az üggyel, pedig a probléma nagyon is valós.

Az ukrajnai háború felgyorsítja a román politikum azon szándékát, hogy megváltoztassák a biztonsági törvényeket – írja a Visegrad Insight. Mindez nem hangzik túl fenyegetőnek. Harminc év után, itt van már az ideje – írják. Ez jogos is lehet, de ha belenézünk az eredeti törvényjavaslatokba, megdöbbenünk. A kegyetlen, kommunista Securitate visszatérését figyelhetjük meg. 

Május legutolsó napjaiban szivárgott ki az a törvénytervezet, amely jelentősen bővítené a román titkosszolgálatok jogköreit. A kormánykoalíció jelenleg egy szélesebb körű nemzetbiztonsági törvénycsomagot vitat meg, amely a hírszerző szolgálatok, a hadsereg, a belügyminisztérium és a Legfelsőbb Védelmi Tanács működését és szervezetét érinti. Nicolae Ciucă miniszterelnök május 27-én jelentette be, hogy a tervezeteket a koalíció minden egyes pártján belül megvitatják, és a kormány egy héten belül napirendre tűzi, mielőtt a parlament elé kerülnének.

tíz különálló dokumentumnak a legproblémásabb tervezete a belföldi Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) érinti. Miután a g4media.ro megszellőztette a készülő nemzetbiztonsági törvényeket, Klaus Iohannis elnök fenyegetődzvecsak egy „első, javítandó piszkozatnak” nevezte a szövegeket. A számos alkotmányellenes vagy egyenesen visszaélésszerű rendelkezést tartalmazó szöveget a kormány vezető politikusai sem kommentálják, szerintük ez túl korai lenne. Egyedül az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szólalt fel a tervezet ellen; szerintük 

Románia azt kockáztatja, hogy a titkosszolgálatoknak kiszolgáltatott állammá válik. 

Az ellenzék arra is rámutat, hogy a törvények, ha a sajtóban megjelent változatban szavazzák meg őket, megerősítik az amúgy is a szolgálatok emberének tartott Iohannis elnök és a SRI kapcsolatát, de orosz mintára. Azáltal, hogy a SRI tisztviselőinek különleges mentességet biztosítanak az igazságszolgáltatás alól, amelyet csak Románia elnöke szüntethet meg, és az elnök kizárólagos joga lesz a SRI igazgatójának elbocsátására, ami eddig a parlamenté volt.

Egyik érdekessége a tervezetnek, hogy a belföldi Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a Külföldi Hírszerző Szolgálattal (SIE) egyeztetve külföldön is végezhet majd műveleteket. A SRI csak akkor végezhet ilyen műveleteket, ha azok szorosan kapcsolódnak az általa, Románia területén végzett konkrét nemzetbiztonsági tevékenységekhez. A SRI korábban is részt vett külföldi műveletekben, bár a jelenlegi törvény nem említi kifejezetten ezt a lehetőséget. Legalább két híres esetről tudni: egyik egy katonatiszt hazahozatala Indonéziából, a másik elrabolt újságírók kiszabadítása Irakból. A Külföldi Hírszerző Szolgálat is hasonló jogokat élvez majd, így a SIE a tervezet szerint a SRI-vel együttműködve, vagy – ha azok szorosan kapcsolódnak konkrét külföldi tevékenységekhez – a SRI-vel való előzetes egyeztetés után végezhet műveleteket Románia területén.

A Freedom House România által működtetett PressHub.ro gyűjtötte össze a SRI-t érintő változtatások legaggodalmat keltőbb törvénycikkelyeit, amelyek hemzsegnek a visszaélésektől és az alkotmányellenességektől. 

  • A tervezet szerint a SRI kapná a totális ellenőrzést a lehallgatások felett. Ők biztosítanák a lehallgató- és adatrögzítő készülékek gyártásának, forgalmazásának, behozatalának vagy kivitelének jóváhagyását és engedélyeztetését. Ez azért lényeges, mert az országban található összes lehallgató berendezés ismerete nagyon megnehezítené, sőt ellehetetlenítené a katonai ügyészség számára a bűncselekményeket elkövető SRI-tisztek elleni nyomozást. A szöveg szerint a SRI akár blokkolhatja más állami intézmények technológiai fejlesztését.
  • Egy másik cikk szerint az állami hatóságok és intézmények, valamint a természetes és jogi személyek kötelesek kérésre segítséget nyújtani a Szolgálatnak feladatai ellátásában, a jogszabályoknak megfelelően. E homályos cikk értelmében a SRI tisztje bárkitől bármit kérdezhet, és az illető köteles azt teljesíteni. 
  • Ugyancsak a szöveg szerint a SRI kezdeményezheti a tevékenységi köréhez kapcsolódó jogszabálytervezetek kidolgozását. Ezzel a cikkel a SRI jogot kap a jogalkotás kezdeményezésére, míg jelenleg sem a Legfőbb Ügyészség, sem a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék nem rendelkezik ilyen előjogokkal. Ezen túlmenően ez a cikk sérti az Alkotmányt. Az alaptörvény jelenleg úgy rendelkezik, hogy csak a kormánynak, a parlamentnek és legalább 100 000 állampolgárnak van törvénykezdeményezési joga, akik közösen aláírnak egy törvényjavaslatot.
  • Egy újabb passzus szerint a SRI igazgatója csak akkor lenne leváltható, ha beiratkozik egy pártba vagy politizálásba kezd. Magyarán a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját élethossziglan neveznék ki, mivel semmilyen más helyzetben nem lehet leváltani.
  • A még durvább rész ez után következik. Egy paragrafus szerint hatáskörének gyakorlása és feladatainak ellátása érdekében a SRI jogosult más hatóságok és intézmények adatbázisaiból származó információkhoz hozzáférni és azokat felhasználni, a törvényben meghatározott hatáskörök keretein belül. Ezek a határok nagyon tágak, szinte végtelenek. Valójában nincsenek korlátok, bármilyen helyzetben a SRI tisztjei azt állíthatják, hogy az egy nemzetbiztonsági érdek, anélkül, hogy ezt bárki előtt igazolnia kellene. Ugyancsak e cikk értelmében a SRI a törvényben meghatározott módon bármilyen tárolási formában, információkat és adott esetben tárgyakat kérhet természetes és jogi személyektől. Feltűnhet, hogy a szövegben többször előfordul a „a törvényben meghatározott módon” kifejezés. Valójában azt jelenti, hogy feltételek nélkül, mivel ez a törvény nem ír elő semmilyen feltételt, amelyet az SRI-nek teljesítenie kell, amikor valamit kér. Elég, ha akarják és kész. Alapvetően a Román Hírszerző Szolgálat azonnal elkérheti a telefonját, mert látni akarja, mi van benne. Vagy a számítógépet, vagy a szekrényben lévő aktát. Abszolút bármit.        A „hatáskörük keretein belül" és az „e törvény feltételei szerint" kifejezések valójában két jogi garanciáknak látszó csapda, amelyek célja, hogy félrevezessék azt a személyt, aki nem olvassa el figyelmesen a teljes szöveget.
  • Lejjebb így folytatják, a Szolgálat személyzete a törvényben előírt feladataik ellátása során jogosult arra, hogy a törvényben előírt feladataik és hatásköreik ellátásához bárkitől segítséget kérjen. A megkeresett személy köteles titokban tartani azokat az ügyeket, amelyekkel kapcsolatban a megkeresés történt. Elgondolkodtató, hogy mi van akkor, ha elveszik a telefonod és nem adják vissza. Nem szólhatsz senkinek. Továbbá a Románia biztonságát fenyegető, más módon nem elhárítható, rendkívüli helyzetekben a Szolgálat, a törvényben meghatározott feltételek mellett, használhat köz- vagy magántulajdont, valamint köz vagy magánterületeket. De mi az, hogy „rendkívüli helyzet?” Ki dönti ezt el? Ismét szerepel, hogy „a törvény értelmében”. A probléma az, hogy semmilyen törvény nem szabályozza ezeket a helyzeteket. 
  • A SRI tisztjét, a feladatuk ellátása során vagy azzal összefüggésben elkövetett cselekmények miatt, csak a Szolgálat főigazgatójának előzetes tájékoztatása mellett és a Szolgálat jogi képviselője jelenlétében, az erre kijelölt ügyészek hallgathatják ki, kutathatják át vagy tarthatják fogva. Az előzetes tájékoztatás csak a gyanúsítottnak jó, akit a felettesei figyelmeztethetnek, így lehetősége lesz arra, hogy azonnal eltüntesse az esetleges bűncselekmény nyomait. Mi a szankció abban az esetben, ha a Szolgálat jogi képviselője nem jelenik meg? Tehát, a jogi képviselő hiánya egy egész nyomozást akaszthat meg. 
  • Bármilyen büntetőeljárási nyomozás során a Szolgálat azon helyiségeibe, amelyekben államtitkokat kezelnek, csak az államfő jóváhagyásával és a Szolgálat főigazgatójának előzetes tájékoztatása alapján, és a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék bírái által kiadott végzés alapján lehet belépni. A SRI minden irodája kezel államtitkokat, ezért minden esetben jóváhagyásra van szükség. Ugyancsak, Románia elnöke érvénytelenítheti a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék által kiadott házkutatási parancsot egyszerűen azzal, hogy nem engedi be az ügyészt a SRI székhelyére. Nem is beszélve arról, hogy a házkutatás is lehetetlenné válhat, mivel értesíteni kell a SRI igazgatóját, aki azonnal figyelmeztetheti a gyanúsítottakat.
  • Egy következő cikk szerint a Szolgálat alkalmazottai kötelességeik és feladataik ellátása során, a jogszabályoknak megfelelően, jogosultak fegyvert viselni és használni, valamint erőszakot vagy nem halálos eszközöket alkalmazni. A törvényjavaslat 1. cikke szerint a SRI közigazgatási hatóság (mint egy önkormányzat). Nem világos, hogy miért kell minden alkalmazottjának fegyvert tartania és használnia.

A kormánykoalíció által megvitatott új törvénytervezet nem talált különösebb társadalmi visszhangra, csupán 45 NGO tiltakozott ellene.  A román politikum hallgat, annak ellenére, hogy a Román Alkotmánybíróság számos határozatot hozott, amelyekben kimondja, hogy a jogi szövegeknek világosnak, pontosnak és kiszámíthatónak kell lenniük, valamint alkalmasnak arra, hogy egyértelmű magatartási kritériumokat nyújtsanak a polgárok számára. Ellenben a fentebb bemutatott tervezet bővelkedik az olyan szófordulatokban mint: „kárt okozó helyzetek”, „ellenséges fellépés”, „jól meghatározott és megalapozott helyzetekben”, ezek homályos, nem egyértelmű és önkényre lehetőséget adó kifejezések. 

Az egész ügyet övező hallgatásból levonhatjuk a következtetést, miszerint a titkosszolgálatok befolyása a mai napig óriási a román politikában és médiában.
 
Forrás: corvinák.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog