Európa furcsa halála, avagy a megosztott nyugatiak

Megosztás
FaceBook  Twitter


A Sunday Times első számú bestsellere, Douglas Murray 2017-ben megjelnt Európa furcsa halála*, egy nagyon személyes beszámoló egy öngyilkosságba esett kontinensről és kultúráról.

A születésszám csökkenése, a tömeges bevándorlás, valamint a kiművelt önbizalom és öngyűlölet együtt járt ahhoz, hogy az európaiak képtelenek vitatkozni önmagukért, és képtelenek ellenállni saját átfogó társadalmi változásának. Ez a könyv nemcsak a demográfiai és politikai valóság elemzése, hanem szemtanúk beszámolója is egy önpusztító kontinensről. Ez magában foglalja a jelentéseket az egész kontinensről.

A fogadtatása megosztó volt: „A The New York Times egyik kritikusa például „Európa furcsa halála: bevándorlás, identitás, iszlám” című művét „szélsőjobboldali közhelyek praktikus kivonataként” utasította el. (Másrészt a The Sunday Times of London egyik kritikusa „zseniálisnak” nevezte

 Újabb könyve: „Háború a Nyugat ellen” Clifford D. May a Jewish News Syndicate oldalán szemlézte. Douglas Murray új könyve azokra összpontosít, akik belülről

belülről, szét akarják bontani társadalmaink egységét”.

 Véleménye szerint: Vlagyimir Putyin Oroszországa. Hszi Csin-ping Kínája. Ali Khamenei Iránja. Al-Kaida. Iszlám Állam. Ezek és más szereplők háborút folytatnak a Nyugat ellen, háborút a nyugati hatalom és értékek ellen. Egyes nyugatiak erőteljes védekezést folytatnak. Mások azzal érvelnek – hevesen és szüntelenül –, hogy a Nyugat erkölcsileg alsóbbrendű a világ többi részéhez képest, és ezért védhetetlen. A századok során felhalmozott értékek szőnyeg alá söprését éljük meg. Murray szerint gyakorivá vált, hogy az akadémikusok olyan felvilágosodás-kori filozófusokat, mint John Locke** és David Hume***, csekély bizonyítékok alapján rasszistákként utasítsanak el. Ugyanakkor Karl Marx, akinek rasszizmusa egyszerre volt virulens és következetes, zöld lámpát kap, csak azért, mert marxista volt.

 A New York Times „1619-es projektje” azt állítja, hogy Amerika „igazi” megalapítása nem 1776-ban volt, amikor elfogadták a Függetlenségi Nyilatkozatot, hanem abban az évben, amikor egy magánhajó rabszolgákat szállított egy afrikai portugál gyarmatról egy virginiai brit gyarmatra.

 Ezt az állítást semmilyen komoly tudományos érv nem támasztja alá. Murray szerint ennek mindössze az a célja, hogy bebizonyítsa, hogy „az amerikai történet egy olyan bűncselekményben gyökerezik, amelyet láthatóan soha nem lehetett feloldani”.

Miközben az elnyomás ellen harcolnak a nyugati világban Douglas Murray szerint: „Ma több rabszolga van, mint a 19. században. Becslések szerint ma több mint negyvenmillió ember él rabszolgasorban szerte a világon.” Akkor Murry még nem is említi az indiánok kiirtását.

 Mi történik manapság?

 Miközben dühöng a woke ideológia az Amerikai Egyesült Államokban, az önjelölt és a világban demokráciát védő szuperhatalom nem vesz tudomást a Murry által emlegetett negyvenmillió rabszolgáról. Az sem érdekli az amerikai és angolszász vezetőket, hogy az ukrán embereket ágyútölteléknek használják, most már az egész nyugati világ és csatlósai.

Azokat a politikusokat sem érdeklik, akik szembehunyva követik az ukrán konfliktusba belerángatott oroszok elleni háborút, amely kezd magán háborúvá átalakulni.

Biden habzó szájjal az amerikai adófizetők zsebéből korlátlanul szórja a pénzt , hogy Ukrajna még véletlenül se kikerüljön ki a fennhatósága alól.

 Igen magán háborúvá kezd alakulni a konfliktus, mer a Biden család energia ügyleteibe és altalaji kincsek hasznosítási ügyleteibe szólt bele a háború, ami nem úgy sült el ahogyan nyugat képzelte, hogy hamar legyürjük az oroszt tankal és szankciókkal. Kezd olyan arcot ölteni, hogy Biden család személyes bosszúja a konfliktus, és képes addig elmenni - a hatalmát kihasználva és a nyugatot irányítók szolgalelkűségét –, hogy a világot belerángatják a harmadik világháborúba.

 

Még a jelenlegi háború végkifejlete előtt kellene sürgősen észbekapjanak a józanul gondolkodók, hogy az évszázadok folyamán nyugat és beleértve Amerikát is, nem pusztán olyan dolgokat tett, mint a történelemben minden más civilizációja, hanem mindig is rosszabb volt bármely más civilizációnál, ami azt jelenti, hogy a nyugat Amerikával az élen egyedülállóan alkalmatlan arra, hogy ma erkölcsi ítéletet hozzon, és ezzel messzemenően a harmadik világégést kiprovokálja.

 

De egyáltalán van manapság olyanállamforma civilizáció a világon, amelyik erkölcsileg megengedheti magának, hogy ítélkezzen?

 

Tóth

Kép: Európa elrablása – Giovanni Battista Tiepolo hu.painting-planet.com

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

*Európa furcsa halála: bevándorlás, identitás, iszlám Douglas Murray brit újságíró és politikai kommentátor 2017-ben megjelent könyve. Az Egyesült Királyságban 2017 májusában, 2017 júniusában pedig az Egyesült Államokban jelent meg. (Wikipedia)

**John Locke (Wrington, Somerset, 1632. augusztus 29. – Oates, Essex, 1704. október 28.) angol filozófus, orvos és politikus. Az angol empirizmus, illetve a korai materializmus egyik fő képviselője. (Wikipedia)

***David Hume (Edinburgh, 1711. április 26. – Edinburgh, 1776. augusztus 25.) skót empirista filozófus, történész, közgazdász, esszé-író; a skót felvilágosodás egyik legfontosabb alakja. Hírnevét elsősorban filozófiai munkásságnak köszönheti. (Wikipedia)

Európa elrablása – Giovanni Battista Tiepolo ❤️ - Tiepolo Giovanni

hu.painting-planet.com

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog