A digitális higiénia jelentősége a mai világban

Megosztás
FaceBook  Twitter

 

Szerző: Dmitry Rudenkin

 

Ha csak egy röpke pillantást vetünk a közelmúlt tudományos konferenciáinak, ösztöndíjainak és a publikált cikkek témáira, az láthatjuk, hogy a szociológusok világszerte sokkal többet foglalkoznak a digitális higiénia elemzésével, mint 5-10 évvel ezelőtt. Ugyanakkor a "digitális higiénia" fogalma továbbra is viszonylag új a társadalomtudományok terén. Aktív használata napjaink kutatási gyakorlatában pedig még meglehetősen szokatlan. Ebben a rövid tanulmányban ennek a különös fogalomnak a jelentését szeretném körbejárni, és bemutatni, hogy miért is fontos ez a mai társadalom számára.

 

A "digitális higiénia" kifejezés megértésének legfőbb nehézsége talán abból adódik, hogy két, első pillantásra semmilyen közvetlen logikai kapcsolatban nem álló szóból áll. A "higiénia" szó általában az emberek egészségét fenyegető kockázatok minimalizálását célzó rutinszerű szabályok összességét fedi. A "digitális" szót pedig leggyakrabban a különféle internetenes szolgáltatások, illetve ezen szolgáltatások használatát segítő eszközök meghatározására használják. Mi lehet közös ezekben az egymástól meglehetősen távol álló fogalmakban, és hogyan lehet őket egy kifejezésben egyesíteni?

 A "digitális higiénia" kifejezés meglehetősen világos és érthető logikán alapul. A releváns területre vonatkozó különböző tudományos munkák alapján általánosan elmondható, hogy a kutatók a digitális higiéniát leggyakrabban az információs társadalomban való biztonságos részvétel egyfajta szabályrendszereként határozzák meg, amelynek betartása lehetővé teszi az emberek számára, hogy minimalizálják a digitális technológiák használatából eredő kockázatokat és veszélyeket. Tehát megállapítható, hogy a kifejezést használó a kutatók számára a digitális szolgáltatások nemcsak lehetőséget biztosítanak egy adott személy számára, hanem potenciális problémák forrásai is lehetnek. A digitális higiéniát pedig olyan biztonsági szabályrendszerként fogják fel, amely lehetővé teszi, hogy az emberek elkerüljék, vagy legalábbis minimalizálják az ilyen problémákkal való találkozás kockázatát.  

El kell ismernünk, hogy mai világunkban az efféle biztonsági szabályok betartása valóban kiemelkedő fontosságú. A digitális technológiák már olyan mélyen beépültek a mindennapjaikba, hogy sokunknak rendkívül nehéz lenne elképzelni az életünket nélkülük. Ugyanakkor ezen technológiák fejlettségi szintje olyan magas, hogy működésük logikája sok ember számára egyáltalán nem átlátható. A nap mint nap rutinszerűen használt mobiltelefonok és a számítógépek folyamatosan rengeteg adatot gyűjtenek tulajdonosaik mozgásáról, zenei preferenciáiról, kereséseiről és életük egyéb jellemzőiről. A milliók életének fontos részévé vált közösségi oldalak és blogok egyfajta nyilvános dokumentációként működnek, és szinte bárki számára, aki az internetet használja, rengeteg információt szolgáltatnak a tulajdonosukról. A vásárlásokhoz és banki átutalásokhoz használt digitális szolgáltatások széles körű használata esetleges visszaélésekre is lehetőséget ad, ami minden interneten keresztül fizető felhasználónak kárt okozhat. Most csak a digitális szolgáltatások használatához kapcsolódó legnyilvánvalóbb kockázati tényezőket említem. Ennél persze sokkal több ilyen kockázati tényező létezik.

 A digitális technológiák intenzív használatából eredő kockázatok tudatosítása a társadalomban ellentmondásos helyzetet teremt. Egyrészt világos, hogy ezek a technológiák olyan mélyen beépültek emberek millióinak mindennapi életébe, hogy gyakorlatilag lehetetlen lemondani a használatukról: még ha ez technikailag meg is valósítható, számos mindennapi tevékenység összeomlását jelentené. Másrészt túlságosan nagy felelőtlenség lenne a digitális technológiákat a használatukból eredő kockázatok figyelmen kívül hagyásával alkalmazni. Valószínűleg éppen ezért olyan népszerűek manapság a digitális higiénia területére vonatkozó kutatási projektek: a tudósok érzékelik a digitális technológiák társadalomra gyakorolt ellentmondásos hatását, és olyan ajánlások rendszerét igyekeznek megalkotni, amelyek segítenek minimalizálni az ilyen technológiák használatában rejlő negatív következményeket.

 Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen ajánlásokat kellene ebbe a rendszerbe belefoglalni, még nem született egyértelmű és megalapozott válasz.

 A digitális higiéniára vonatkozó kutatások aktív szakasza csak az elmúlt években kezdődött. Ez a téma tehát még újdonság a szociológia területén, az ajánlásokat pedig még mindig heves viták övezik. 

 Van azonban a digitális higiéniának néhány visszatérően emlegetett szabálya: 

1.         Először is, alaposan ellenőrizzük a használt eszközök beállításait, hogy pontosan megtudjuk, milyen személyes adatokat gyűjtenek rólunk, és milyen célokra használhatók fel ezek az adatok.

2.         Másodszor, alaposan át kell gondolnunk mielőtt bármilyen üzenetet közzéteszünk a közösségi médiában, és szükséges átgondolnunk, hogy kik fogják olvasni ezeket az üzeneteket, és milyen reakcióra lehet majd számítani.

 3.        Harmadszor, legyünk körültekintőek, amikor digitális szolgáltatásokon keresztül fizetünk, és gondosan ellenőrizzük az ilyen fizetésekkel kapcsolatos adatokat.

4.         Negyedszer, a leghelyesebb, ha tartózkodunk az olyan digitális szolgáltatások igénybevételétől, amelyek rendeltetése, működési elve nem látszik egyszerűnek és áttekinthetőnek.

 Természetesen ezek biztonságos használatot célzó szabályok senkit sem tudnak megóvni a digitális szolgáltatások meggondolatlan használata következtében felmerülő összes lehetséges problémától. Ezek az ajánlások életszerűnek és meglehetősen egyszerűnek tűnnek, és nem nehéz elképzelni, hogy milyen következményei lehetnek, ha ezeket a szabályokat figyelmen kívül hagyjuk.  Úgy tűnik tehát, hogy jobb, ha megfogadjuk őket. 

Általánosságban megállapítható, hogy modern világunkban a digitális higiénia (amely a digitális technológiák biztonságos használatára vonatkozó készségek összességeként határozható meg) mind fontosabbá válik. Akár tetszik, akár nem, életünk egyre inkább függ a digitális technológiától, melynek belső logikája gyakran nem nyilvánvaló számunkra. Éppen ezért fontos megtanulnunk, hogyan védhetjük ki a digitális technológiák intenzív használatából adódó esetleges káros következményeket. A társadalomtudománynak egyelőre nincs teljes képe a digitális higiénia szabályrendszeréről, de nem kétséges, hogy viszonylag rövid időn belül lesz előre lépés e tekintetben is. Mindazonáltal a digitális higiénia alapvető és legfontosabb szabálya már most is világos: minél többet tudunk a digitális technológiák rendeltetéséről és működési elveiről, annál nagyobb biztonságban vagyunk.

 

Forrás: corvinak.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog