A lecsendesedett Kazahsztán

Megosztás
FaceBook  Twitter

A demonstrációk törtek ki  január 2-án és a volt elnök, Nurszultan Nazarbajev személye ellen összpontosultak. Kazahsztán  északon Oroszországgal, keleten pedig Kínával határos.

Az egykori szovjet tagköztársaság – melynek többségi lakossága muszlim, de hatalmas orosz kisebbséggel is bír – az ásványkincsei miatt jelentős. Kazahsztán rendelkezik a globális olajtartalékok 3%-kával.
 
 
Szerző: Gönczi Róbert

"Több szakértő szerint is az események a posztszovjet államokra jellemző „színes forradalmak” eseményeire emlékeztettek, ugyanakkor Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet kutatója szerint a klánok összecsapásának lehetünk szemtanúi. A szakértő kiemelte, egyetért Gazda Alberttel, a 444.hu újságírójával, amikor arról beszél, hogy „teljesen politikai” eseménysorozatról van szó, hozzátéve, hogy szerencsére nincsen etnikai töltete a tüntetéseknek. „Elitcsere zajlik a biztonsági szférában” – állítja Rácz, aki szerint a jelenlegi elnök, Tokajev klánja most próbálja meg kisöpörni elődjének embereit a Közép-Ázsiában kulcsfontosságúnak számító nemzetvédelmi pozíciókból. Rácz András kiemelte, hogy az „idealista nyugati állásponttal” szemben „nem beszélhetünk demokratikus törekvésekről”, hiszen a konfliktusban nem jelentkezett egyetlen jelentős ellenzéki szereplő sem – tekintve, hogy nem is nagyon van ilyen Kazahsztánban. (A kutató szerint ugyanezt bizonyítja, hogy milyen gyorsan le tudta zárni Tokajev a konfliktust.)

Tokajev elnök a tüntetések erőszakossá fajulását követően hivatalos nyilatkozatában úgy fogalmazott, „20 ezer bandita” támadta meg Almatit – illetve a többi érintett várost – akik ellen „figyelmeztetés nélküli tüzelési parancs” van érvényben. A biztonsági erők információi szerint a zavargók többször is megpróbálták átvenni az irányítást rendőrőrsök felett, így élniük kellett a kiadott paranccsal. Erzsan Kazjikan elnöki tanácsadó január 9-én (vasárnap) angol nyelvű videóbeszédet tett közzé, melyben az események szándékos félreértelmezésével vádolta meg a Nyugatot. „Sajnos Almatiban és néhány más régióban békés demonstrációkra telepedtek rá idegen nyelvű és belföldi terrorista csoportok” – fogalmazott. (Ezen indoklás használata rendkívül gyakori a posztszovjet félautokratikus és autokratikus államokban. Legutóbb Alekszandr Lukasenka fogalmazott úgy a megfigyelők szerint elcsalt 2020-as elnökválasztást követő demonstrációkra, hogy azt „külföldi ügynökök fűtötték”.)

Rácz András szerint a tüntetések inkább emlékeztetnek zavargásra, mint valamiféle szervezett politikai erő által vezetett „lázadásra”. Nincs szervezett ellenzék, a gyenge ellenzéki pártok érdemben nem befolyásolták az eseményeket. „A zavargások jellegét mutatja az a tény is, hogy amikor a tüntetők elfoglalták az almati repteret, a kulcsfontosságú irányítótorony helyett a duty free shopokba törtek be először, hogy alkoholt lophassanak” – emelte ki. Míg egyes orosz kutatóintézetek szerint felmerült a gyanúja, hogy Közép-Ázsiába vándorolt afganisztáni menekültek és migránsok között megbújt radikális iszlamisták lehetnek felelősek a tüntetésért – ennek hagyománya is van a régióban: lásd Üzbegisztán –, a nemzeti gárdisták lefejezése pedig pont ezt bizonyítja, Rácz András szerint ehelyett itt csak egyszerű lincselésről van szó, nem pedig „Iszlám Állam-típusú kivégzésekről”.

Az események hatására megszólalt az Afganisztáni Iszlám Emirátus külügyminisztériumának szóvivője is, aki „aggasztónak” nevezte a kazahsztáni belpolitikai állapotokat. Elemzők attól tartanak, hogy a kazahsztáni helyzet könnyen hatással lehet az afganisztáni eseményekre is, ugyanis a Zbigniew Brzezinski-féle dominóeffektuskönnyen értelmezhető ellentétes, avagy afgán-kazah helyett kazah-afgán irányba is.

Amennyiben a kazahsztáni politikai instabilitás tartós marad, az afganisztáni gazdaság importja és exportja súlyosan sérül, ami a helyi élelmezési válságot, illetve az ezzel járó migrációs hullámot is felerősítheti.

A kazahsztáni tüntetéseknek ráadásul volt még egy, keveset ismert dimenziója, mely súlyos hatással lehet a teljes világgazdaságra. A közép-ázsiai ország a világ második legnagyobb „bitcoinbányászati központja”, mely az internet leállásával visszafordíthatatlan mértékben sérült. Internet nélkül nem lehetséges a bányászat, bányászat nélkül pedig lelassul a nemzetközi kriptovaluta-forgalom, mely komoly hatást gyakorolhat a nemzetközi pénzpiacra is. Szakértők szerint a kazahsztáni „bányák” bezárásával a teljes kriptopiac az ötödével csökkent.

Az elnöki- és KBBSZ-alakulatok hatékony közbelépését követően a zavargások lassan véget értek, az áram pedig öt napot követően visszatért Kazahsztán teljes területén. Tokajev hivatalos televíziós elnöki nyilatkozatban tette közzé, hogy az „alkotmányos rendet helyreállították”. Január 9-én este a kormány hivatalos Telegram-csatornáján közzétettek egy információt, miszerint 164 tüntető halt meg a zavargások során. (A valós áldozatok száma vélhetően 164 fő fölé rúghat.) Megtorlásként Tokajev elbocsátott két, a volt elnökhöz köthető magas rangú biztonsági tisztviselőt, hazaárulás gyanújával letartóztatta a korábbi miniszterelnököt, a titkosszolgálati vezetőt, Karim Masszimovot, illetve eltávolíttatta Nurszultan Nazarbajevet is a Biztonsági Tanács éléről. (Források bizonyítják, hogy Tokajev és elődjének klánja között jelentősen megromlott a kapcsolat az utóbbi időben.) Tokajev továbbá kiemelte, hogy a KBBSZ alakulatai két napon belül – avagy még a hét végéig – megkezdik a kivonulást Kazahsztánból.

„Tokajev megvizsgálta, hogy meg akarja-e őt védeni Moszkva, amikor a KBBSZ segítségét kérti vagy sem? Mint kiderült a Kreml érdeke is, hogy a jelenlegi kazah elnök hatalomban maradjon, akár Nazarbajevvel szemben is” – emelte ki Rácz András kérdésünkre, aki kifejtette, az orosz dominanciájú biztonsági szervezet gyors közbelépése azt bizonyítja, hogy Tokajev már a kezdetektől kapcsolatba léphetett a föderáció vezetésével."

Az eredeti cím: Mi folyik Kazahsztánban?

A teljes szöveg itt olvasható: corvinak.hu

Fotó: merce.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog