Cenzúráznák a történelmet

A V4-ek zászlói.

 

Jelenleg Európában két formája létezik a patriotizmusnak, a klasszikus, a nemzetállamhoz kötődő patriotizmus és az univerzalista patriotizmus, ami nem egy utópiához vezet, hanem a teljes katasztrófához. Fokozatosan egy társadalmilag megosztott világot teremt, egy olyan világot, amelyet egyre inkább technokrata, nemzetközi intézmények irányítanak, és amelyben a multikulturalizmus dominál, annak minden problémájával – vallja David Engels belga történész.

 

Az elmúlt év a szobordöntésekről, (Festékkel öntötték le, szalagokkal, transzparensekkel és vállfákkal aggatták tele Szent II. János Pál pápa szobrát –erőszakos, radikális baloldali abortuszpárti aktivisták” a lengyelországi Poznanban)szobormeggyalázásokról, a múlt szimbólumainak eltávolításáról szólt, vagyis a kulturális marxizmus egy formájáról. Ezeket az eszméket valló szervezeteka múlt ellenőrzésére törekszenek, arra, hogy kitöröljék mindazok emlékének a nyomát is, akik nem illenek bele az általuk követett napirendbe.

„Éppen ezért nézem olyan örömmel, ahogy a kelet-közép-európai államok együttműködnek a visegrádi együttműködésen belül, de egyéb keretekben is, és megpróbálják kialakítani az európai konzervatív államok hálózatát annak érdekében, hogy megmutassák, lehetséges patriótának lenni, büszkének lenni egyszerre a saját nemzetállamra és a nyugatiságra, és ezzel együtt európai szinten közösen is fellépni az univerzalista hegemóniával szemben” – tette hozzá.

Schumann eszméi már nem jelentenek vonatkoztatási pontot

Ha próbálunk gyökereket találni az európai patriotizmushoz, akkor Robert Schumanhoz és az ő eszméihez kell visszanyúlnunk. „Robert Schumann az egyik kulcsfontosságú személye ennek a megközelítésnek. Ő írta azt, hogy az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Ez egy nagyon lényeges felvetés. A gond csak az, hogy ma a tagadás kultúrájában élünk, amelyben az utalás az európai gondolatnak erre a hagyományos lényegi mozzanatára már nem jelent vonatkoztatási pontot sokak számára, akikkel Nyugat-Európában vitázunk” – mondta.

Nyugat-Európában gyakorlatilag a politikai és történelmi figyelem leszűkült egy vagy két évtizedre, így többé nem is opció, hogy Schumannt idézzék, aki ma már nem ébreszt semmilyen politikai szimpátiát a térségben.

Az 1950-es 60-as években ilyesmit még nehéz lett volna elképzelni, akkoriban még rendelkeztek az emberek elegendő kulturális képzettséggel, és világos lett volna a számukra, hogy milyen abszurd is lenne a legtöbb európai filozófust a rasszizmus és nacionalizmus szószólójának nevezni.

Ma sajnos, elnézve az oktatási rendszerek katasztrofális állapotát Nyugat-Európában, senki nem maradt, aki ismerné azokat a szerzőket és gondolatokat, és megvédené őket. A legtöbb fiatalnak egyszerűen fogalma sincs saját kultúrájának a történetéről, múltjáról, így nem is képes megvédeni azt. Pusztán elhiszik, amit a televízióban mondanak és sajnálatos módon a baloldali és zöld hangok sikeresen találnak utat hozzájuk – zárta gondolatait a történész.

hirado.hu nyomán

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog