„Se pénz, se szakértelem”: össztűz alatt az EU vakcinastratégiája


Sztella Kiriakídisz egészségügyért felelős uniós biztos és Ursula von der Leyen bizottsági elnök Fotó: Európai Bizottság

Ahogy arról lapunk is beszámolt korábban, kontinensszerte indulatokat vált ki az Európai Bizottság túl lassú vakcinabeszerzése. Most a brit The Spectator rúgott bele Brüsszelbe, épp a már 1,3 millió embert beoltó, az unióból kilépett Nagy-Britanniával példálózva. Brüsszel úgy akar közös egészségügyi politikát, hogy ahhoz sem megfelelő költségvetés, sem pedig szakértelem nem áll rendelkezésre – veti fel a hetilap a „Vakcinagate” nyomán.

Ezúttal az EU-t már maga mögött hagyó Nagy-Britanniából érkezett kemény kritika az EU oltási programjára. A The Spectator nevű hetilap hasábjain megjelent írásban a szerzők azt fejtegetik, hogy noha a brexitet követően Brüsszel épp a vakcinabeszerzéssel szerezhette volna vissza a polgárok bizalmát, szemlátomást csúfosan megbukott. A saját oltási kampánya az eurozónaválság óta nem látott krízisbe sodorja az EU-t – írja a lap, amely szerint három tényezőre vezethető vissza, hogy az unió messze elmarad a várakozásoktól a beszerzett oltóanyagok mennyiségében: a hatalmon lévő személyek kilétére, az általuk képviselt politikára, valamint az EU-t jellemző bürokráciára.

Az első dimenzióval kapcsolatosan a The Spectator az Európai Bizottság elnökét bírálja: szerinte Ursula von der Leyen – aki a közös uniós beszerzés fő támogatója – egész egyszerűen nem elég rátermett a feladatra. – Aligha kell csodálkozni, ha nem jönnek össze a dolgok – írják a német politikus otthoni, gyakran botrányokkal tűzdelt karrierjére is emlékeztetve.

Nem elég, hogy keveset rendelt az oltóanyagokból, az EU az erre szánt összegek volumenében is elmarad Nagy-Britanniától: a szigetország tizenkét milliárd fontot, Brüsszel pedig kettőt költött volna vakcinára – vélekednek a brit szerzők, akik szerint nem is igazán a pénz mennyisége, hanem a szerződések megkötését jellemző lassúság tett keresztbe az uniós oltási kampánynak.

 Emlékeztetnek arra is: e sorok írásakor Izrael eddig összesen 1,48 millió oltást adott be polgárainak, az Egyesült Államok 5,31 milliót, Nagy-Britannia pedig 1,3 millió embert látott már el vakcinával. Eközben Németország csak 367 ezret, Olaszország 307 ezret és Franciaország mindössze ötezer főt.

Németország nyomására cselekszik Brüsszel

Németország mindenesetre az EU-ban ezzel az adattal is az élen tud járni. A politikai dimenziót a The Spectator szinte magától értetődően is Berlinnel kapcsolatosan emlegeti: sajtóhírek szerint ugyanis a németek voltak azok, akiknek a nyomására az Európai Bizottság engedett Franciaország akaratának, és nem vásárolt be a Pfizer és BioNTech oltóanyagából. A cél az volt, hogy a francia–brit Sanofi–GSK terméke ne maradjon le a vásárlásokról. Ám a francia gyártó oltóanyaga a klinikai vizsgálatok során megbukott, így szinte sehol sem jár az engedélyeztetési folyamatban.

Utóbbiról a Magyar Nemzet is cikkezett tegnap, hozzátéve: az Európai Bizottságot most azért is kritika éri, mert engedi Németországnak, hogy külön úton – nem a tagállamokkal közös beszerzésben – tárgyaljon a gyártókkal.

Ahogy arra lapunk is rávilágított: az állam- és kormányfők tavalyi megegyezése pedig az volt, hogy a 450 milliós piac együttesen köt le vakcinát a világ vezető biotechnológiai cégeinél, ám arra senki sem számított, hogy túl kevés az oltóanyag, és az is csak ennyire lassan áll majd rendelkezésre.

– A Vakcinagate szép lassan az eurózónaválság ismétlése lesz. […] Az EU most is kitűzött egy célt, de nem teremtett megfelelő eszközöket annak eléréséhez. Úgy akar közös egészségügyi politikát, hogy ahhoz sem megfelelő költségvetés, sem pedig szakértelem nem áll rendelkezésre – zárja cikkét a The Spectator.

Igaza lett a miniszterelnöknek. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor kormányfőt a balliberális média részéről kemény kritika érte, amiért egy december eleji interjúban épp Nagy-Britanniával példálózva bírálta az uniós vakcinabeszerzést. „Kilépett az Európai Unióból Nagy-Britannia. Brüsszel arról beszélt, hogy összeomlás, vége van Nagy-Britanniának, ennél rosszabb döntést még az életben senki nem hozott, a briteknek végük van. Beesik egy világjárvány. Mi huszonheten itt rendelgetünk, én várom a brüsszeli megrendelőlapokat, befizetem a pénzt, befizeti Magyarország a pénzt a különböző kutatásokba, hogy majd egyszer lesz vakcina. S akkor itt van a kilépett Nagy-Britannia, aki ma reggeltől tömegesen olt. Egy olyan vakcinával olt, amit mi is megrendeltünk közösen Brüsszellel. Hogy van ez?” – fejtegette a miniszterelnök, akinek a gondolatmenetére reagálva a HVG például felvetette, hogy akkor miért nem engedélyezte hazánk az oltóanyag vészhelyzeti használatát, megelőzve az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) múlt decemberi döntését. Ugyanerről a lehetőségről cikkezett a magyar kormányt kritizálva tegnap az Euronews is.

A teljes képhez tartozik, hogy hazánk hiába is engedélyeztetett volna külön oltóanyagot, ha a beszerzési folyamatot teljes egészében az Európai Bizottság irányította. A testület berkeiben egyébként még a héten is azzal védekeztek: a tagállamok is delegálhattak képviselőket a tárgyalásokra, tehát gyakorlatilag önkritika, ha az EU vakcinaprogramját bírálják.

gondola.hu-MNO - The Spectator

 

 

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog