Karhatalmi túlkapások

Kategória: Publicisztika

Az idő múlásával egyre több panaszt hallani a romániai karhatalmi szervek felháborítóan pökhendi fellépéséről az ügyes bajos dolgaikat intéző, vagy éppen munkába illetve onnan haza igyekvő állampolgárokkal szemben. Ez a fajta kivagyiság a Székelyföldön hangsúlyosan tetten érhető, de az ország más szögleteiből is tájékoztattak erről a jelenségről.

 

A hatósági közeg haragos tekintete, fölényes viselkedése és recsegő hangneme a Ceauşescu nevével fémjelzett diktatúra legsötétebb éveire emlékeztet. Arra az időszakra, amikor mindenki gyanús volt, aki az utcán mozgott, és ebből kifolyólag esélye sem volt, hogy megússza a félelem légkörét fenntartani hivatott milicisták (kommunista rendőrök) kötekedése nélkül.

Tévedés ne essék, nem a rendfenntartás szükséges voltát kérjük számon az illetékeseken, hiszen ez nem csak joguk, hanem kötelességük is – hanem annak módját és mikéntjét! Az emberek irányába megnyilvánuló lekezelő, sértő és kioktató hangnemet, valamint a kákán is csomót kereső magatartást, aminek Sepsiszentgyörgyön több esetben is tanúi voltunk. Erre ugyanis még a világot rettegésben tartó járványveszély sem jogosítja fel őket.

Ugyanakkor a katonai rendeletek által megszabott borsos büntetések mérlegelés nélküli kirovását is nehezményezzük. A törvény megkerülésének szándékát ugyanis nem szabadna egybemosni a feledékenységre visszavezethető jóhiszemű tévedéssel. Például, ha egy hetvenes éveiben járó személy nem írta be a születési adatait a közterületen való tartózkodását indokoló saját felelősségű nyilatkozatába. Annál is inkább, hogy a szabad mozgást szabályozó rendelkezések enyhén szólva hiányosak.

Konkrétra fordítva a szót, a már említett nyilatkozat 6. pontja szerint mezőgazdasági munka végzése esetén kiléphetünk az ajtón. Az viszont csak az elmúlt hétvégén derült ki egy pórul járt panaszlevele nyomán, hogy ez kizárólag a mezőgazdasági tevékenységből megélőkre vonatkozik. Legalábbis a belügyminisztérium pontosítása szerint. Körültekintőbben kellene eljárni tehát, ha valóban a társadalom megóvása a cél, és nem az államháztartási hiány mértékének a csökkentése.

Bedő Zoltán

 

Székely Hírmondó