Rózsabimbó élve vagy halva


A főszereplő sajtómágnás, a világ egyik leggazdagabb embere nem tanult meg szeretni
Fotó: Mafab

Belépni tilos – olvasható a táblán, amely Orson Welles Aranypolgár (1941) című filmjének nyitó- és záróképe. A szöveg a főszereplő sajtómágnásnak, a világ hatodik leggazdagabb emberének, Char­les Foster Kane-nek a magánbirtokára tiltja meg a belépést. És mindjárt – amerikai filmekre jellemző egyszerűséggel – össze is foglalja a film mondanivalóját: egy ember nem ismerhető meg igazán. Persze arra csak sokkal később jön rá a néző, hogy belépni a másik ember lelkébe tilos.

 

Az Amerikai Filmintézet 1998-ban kiválasztotta minden idők száz legjobb amerikai filmjét, amelyet aztán 100 év, 100 film című sorozatában be is mutatott a közönségnek. Amerikai filmkritikusok és filmtörténészek szavazatai alapján Orson Welles 1941-es Aranypolgára lett minden idők legjobb amerikai filmje. (Érdekes, hogy a második Francis Ford Coppolának az 1972-es A keresztapa című mozija, a harmadik Kertész Mihály 1942-es Casablancája). Az amerikai filmes szakírók – akik nem keverendők össze az Oscar-díj mindenféle területről összesereglett ítészeivel – jól döntöttek. Ez a film mind tartalmát illetően, mind formanyelvi újításaiban jelentősen kitűnik a többi amerikai film közül, ráadásul ma is nézhető, cseppet sem unalmas.

„Ha nem lettem volna ilyen gazdag, nagy ember lehetett volna belőlem” – mondja a főszereplő, amikor az 1929-es világválság idején ő is csődbe megy. Ez a film egyik dramaturgiai csúcspontja. Bár a filmben többször elhangzik, hogy ő nemcsak egy igazi amerikai hős, hanem ő maga Amerika – mármint mindent megtestesít, amit ez a szó jelent –, mégis, ha belegondolunk, a fentebb idézet mondat ellenkezik azzal, amiről az amerikai mítosz szól. Sőt, a hasonló karrierről szóló alkotások az amerikai filmtörténetben általában sikertörténetek. Kane-ről viszont kimondják a filmben, hogy mindent megszerzett az életben, majd mindent elveszített.

A film legnagyobb újítása, hogy felrúgja a kronologikus történetmesélést – hangsúlyozzuk, hogy 1941-ben. És nemcsak azért, mert a főhős a film elején meghal. Kane történetét négyen mesélik el négyféleképpen, sőt öten, mert az elején egy híradóbejátszás is az életéről szól.

Orson Welles nemcsak rendezte a filmet, amely egy nyomozás története, de ő alakítja – feledhetetlenül – a sajtómágnást, Charles Foster Kane-t is. Halálakor, a film elején, egy újságírót bíznak meg, nyomozza ki, mit rejt Kane utolsó szava, a rózsabimbó. A film során az újságíró keresi föl Kane életének legfontosabb szereplőit, a négy narrációt neki mondják el, mi, nézők pedig látjuk az elmondottakat. Sőt mindig egy kicsit többet. Emiatt az újságíró nem fejti meg a rejtélyt; ilyet se sokszor látunk amerikai filmben, de a nézők megtudják a titkot. A rózsabimbó nem egy versenyló, még csak nem is egy szép nő, hanem egy szánkóra varrt díszítés. Amikor kisgyerekként közlik vele, hogy el kell hagynia a családját, mert milliomos lett és egy bank fogja felnevelni, egy ilyen rózsabimbó-díszítésű szánkót tart a kezében. Vagyis ami egy életen át hiányzott, az a gyermekkori gondoskodó szeretet, amelyet csak az anyjától és az apjától kaphatott volna meg. A világ egyik leggazdagabb embere emiatt nem tanult meg szeretni. Érdekes, sőt abszurd, hogy minden idők legjobb amerikai filmje arról szól, hogy az amerikai mítosz hazugság.

Csejk Miklós

 

Magyar Nemzet

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog