Az unió vezetői a Csipkerózsika álmukból felébredtek

Kategória: Publicisztika

és megszólaltak, Von der Leyen valami bődületes populista szöveggel állt elő. Vagyis csak annyit mondott de ezt nagyon hosszan, amit akartak hallani azok, akik egyáltalán oda figyelnek rá. Április 5-én előrukkolt ötletével: "ebben a válságban nem végzünk félmunkát"(hát igen ha semmit nem teszek azt nem lehet felesben elvégezni), és ez a következő évekre is vonatkozik, amelyek arról szólnak majd, hogy miként lehet kiemelni a gazdaságot a válságból. Igen erőteljes beruházási tevékenységre, "egy Marshall-terve" van szükség, amelynek középpontjában "egy új, erős EU-s költségvetésnek kell állnia"…. "az a sok milliárd euró, amelyet most kell beruházni, hogy elkerüljük a még nagyobb katasztrófát, ezért az a felelősségünk, hogy okosan és fenntarthatóan fektessünk be közvetkező költségvetésünkből", eddig a hangzatos szöveg.

- Jut eszembe a felelősségről! Eddig hol volt az unió vezetősége az elmúlt négy hónapban?

A főmuftik elfelejtették, hogy 2015-ben elképzeltek egy pandémia megelőző terv kidolgozását, több millió eurót költöttek is rá.

-Vajon ezzel mi lett?

 

 Mindazok mellé ami az elmúlt hónapokban történt fölösleges összeesküvés elméletet szőni, mert a történések magában az összeesküvés, ellenünk ahogyan mi is és vezetőink cselekszenek ebben a nagy egyesült katyvaszban. Fölösleges belemenni abba, hogy szándékos vagy sem a helyzet, a koronavírusnak ha ideiglenesen is, de sikerült az Európai Unió teljes szerkezetét szétvernie. A válság közepén az EU kulcsfontosságú intézményei, az Európai Parlamentet, az Európai Bizottság és az Európai Tanács ténylegesen lebénult. A tagállamok „menekül, aki tud” elvén hoztak/nak döntéseket.

Egyes európarlamenti képviselők szerint az Európai Unió a szétesés szélére sodródott, a legkritikusabb időszakban haszontalannak bizonyult, a szervezettség hiánya miatt. A tagállamok, hogy mentsék az állampolgáraikat, kényszerülve voltak döntések meghozatalára másik ország ellenében. Ez történt például a sok román vendégmunkással, amikor az Osztrák és Magyar határ közé szorultak, hazafelé tartó útjukon. Az exportok letíltásával.

Brexit után az Európai Unióba vetett bizalom csökkent. Ha most, amikor a polgárok élete forog kockán, az EU nem nem tud egységes döntést hozni, adott esetben közös cselekvési irányt mutatni, felvetődik a jogos kérdés, egyáltalán az „Európai Unió projekt” hasznos ebben a formában, vagy sem.

Olaszországgal kapcsolatos reakció enyhén fogalmazva gyávaság volt,de inkább bűncselekmény

 volt, mikor unió magára hagyta Olaszországot a segély kiáltás közepette, „süljön meg a zsírjában”. A segítség megtagadás hátterében volt-e politikai indíték, a jövő majd kideríti. Ugyan is többször szembe ment az olasz vezetés az unió politikájával. „Ez volt a rossz tanuló büntetése”. Az is feltételezhető, hogy csak egyszerűen a vezetés bénultsága miatt történt.

Németország sem viselkedett másként megakadályozta az exportot Olaszországba, amikor tudta mekkora szükségük van rá.

Ahogyan a németek export stopot vezettek be, a tagállamok döntése kapcsán az unióban az értékesítési lánc megszakadt, ez hosszú távon (Az idő, hogy mikor jön el az összeomlás minden állam számára más) , a gazdaság összeomláshoz vezet, és a leginkább érintett országok lesznek az importtól függők, mások példáját ne is említsük, kelet-európai államok.

 De hol vannak az unió hangzatos szavai a járványok megelőzéséről?

 Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)igazgatójának a 10. évfordulója alkalmából tartott bevezetője: 2015. szeptember 22-i esemény mérföldkő és egyben lehetőség volt arra, hogy visszatekintsünk, ünnepeljünk, és szembenézzünk a jövőbeli kihívásainkkal. Nem volt véletlen tehát, hogy az ECDC közvetlenül az évforduló megünneplése után közös stratégiai találkozón gyűlt össze az érdekelt felekkel.

Az ECDC támogatja a tagállamokat az egészségügyi vészhelyzetek – például az influenza-világjárvány kitörése vagy a nagy fertőző képességű, vírusos vérzéses lázas esetek behurcolása – hatásának minimalizálását szolgáló felkészültségi tervek kidolgozásában. A vészhelyzeti válaszadást rendszeresen szimulációs gyakorlatokkal tesztelik. További képzési modulok is rendelkezésre állnak, amelyek segítségével a tagállamok elvégezhetik saját szimulációs gyakorlataikat.

A tervek kidolgozására 2008 év eleje óta 48,5 millió és 58 millió közötti Eurót költöttek évente ennek mintegy 65%-a személyzeti költségre ment el. (Forrás: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ bevételeinek és kiadásainak mérlegkimutatásai) A 2019-es év költségei nem jelennek meg a kimutatásokban.

A felkészülésre szánt pénzel eljutottunk 2019-es év végi rohamosan terjedő járványig. Nem lehet tudni, milyen influenza terjedési modellezést vagy megelőzési projektet dolgoztak ki több mint félmilliárd euróból.

A kínai esetből, hogy milyen mértékben terjed a vírus Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója azt a következtetést vonta le a fertőzés csak minimális mértékben és lassan jut el más országokba. Vajon az elnök úr tudott az ECDC projektről? Vagy ez még szuper titkosítás alatt van. Még alig egy hónapja a WHO vezetője nem javasolt olyan intézkedéseket, amelyek feleslegesen megbolygatják a nemzetközi kereskedelmet és az utazásokat. Ez ha egy felelősség teljes unis szintű szervezet elnökének a magán véleménye enyhén szólva felelőtlenség, de ha az intézményé akkor már bűn. Ekkor szűnt meg a tagállamok bizalma, hogy az unió vezetése egyáltalán képes lesz valamit is tenni az Európai polgárok érdekében, és a döntéseket saját kezükbe vették. Bár a szervezet kifejezetten hangsúlyozta, hogy nem ajánlja kereskedelmi és utazási korlátozások bevezetését, számos ország még akkor elővigyázatosságból úgy döntött, átmenetileg nem engedi be a Kínából érkező repülőjáratokat.

Az azóta eltelt időszak történéseit nem kell ecsetelni, 2020. április 7-én 13 órakor a fertőzöttek száma Európában Fertőzöttek: 1 244 421 (+ ); Halottak: 68 976 (+4 576); Gyógyultak: 285 064 (+21 016); a zárójelben az utolsó két nap adatai láthatóak, a zárójeles adatokból lehet következtetni a folyamatra.

A be ígért Marshall terv kapcsán

 A tagállamok ipara termelése és élelmiszer ellátása az unióban a különböző áruk forgalmától függ. Ez teljesen megbénult az utóbbi hónapokban. A nyugati beruházások következtében a kis és közepes vállalkozások, de nem csak azok termelése a nyugati behozataltól függ. Ez nem csupán egy országra érvényes hanem a Kárpát-medence teljes térségére. A nyugati függőség kialakítása volt a cél az utóbbi harminc évben, mint a 21. század új rabszolga rendszerének a módszere. Ezt sikerült is kivitelezze a nyugati pénzvilágnak. Ennek a rendszernek az újjáépítésére van szükség a Von der Leyen által emlegetett MARSHALL tervre. Világosabban: vissza építeni a pénzügyi világtól függő rabszolga rendszert.

A második világháború utáni nyugat-európai újjáépítést szolgáló Marshall-tervhez (az Európai Újjáépítési Program /European Recovery Program = ERP/ volt a neve) hasonló nagyszabású gazdaságfejlesztési program szükséges a koronavírus-járvány miatt válságba süllyedt Európai Unió (EU) megerősítéséhez – írta a kommünikéjében Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke.

A világháború utáni Marshall terv azt jelentette, hogy a nyugati világnak a gazdasági-politikai egyensúly fenntartása érdekében Amerika: programszerűen és szervezetten segélyeket osztott az európai országokban: adományként és kölcsönként.

Mint írta az elnök asszony a folytatásban, a következő EU-s költségvetés „stratégiai beruházás a jövőbe”, ami a többi között az újító, innovatív kutatás, a digitális infrastruktúra, a környezetbarát energia, a nyersanyagok és termékek újrahasznosítására épülő úgynevezett körforgásos gazdaság és a jövő kihívásainak megfelelő közlekedési infrastruktúra fejlesztésének támogatását jelenti. Ne gondoljuk, hogy a korábbitól sokban eltérő lesz a mostani is.

Ahogyan a 90-es évek felzárkózási segélynek, amit kaptunk nyugatról meg volt az ára, (a belső ipart szétverték és vásárolhatjuk a nyugati szennyet) az utóbbinak is meg lesz. Elképzelhető, hogy a kidolgozásra váró program se fog a kelet-európai népek helyzetén változtatni, visszarendezi a harminc év alatt kialakult függőségi rendszert.

A megoldás keresésére most van itt az idő mikor megbénult az unió. Megoldás lehet: a szoros függőség felszámolása nyugattól, politikailag és gazdaságilag. A Visegrádi Négyek szövetsége lehetne a kiinduló alap. Azoknak az államoknak az összefogása, amelyek a német-francia vezette unió basáskodását megunták.

 Tóth László