Románia: Járvány és diktatúra

Úgy látszik a mioritikus vidéken a járvány és a pánik ellen diktatúrával is lehet harcolni, avagy annyira fegyelmezetlenek az emberek, hogy csak harckocsikkal lehet rákényszeríteni őket, hogy otthon üljenek.  Ennél többről van szó: a kormány döntése egyszerű inkompetenciára vall, vagy esetleg nagyon is komoly üzenetet hordoz? - véli Diana Hatneanu emberi jogi ügyvéd.

 Vajon van összefüggés Romániában, hogy a járványra tekintettel, de a nyilvánosság tájékoztatása nélkül függesztette fel Románia részlegesen az Emberi Jogok Európai Egyezményének alkalmazását és utána a katonaságot is kirendelte az utcára. Azaz tízezer komplett harci felszerelésbe öltözött katonát vezényeltek ki a 3-as számú katonai rendelet életbe lépésével, szerda dél után az utcákra.

Románia azt követően jelentette be az Európa Tanács felé az Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. cikkének alkalmazását, hogy szükségállapotot hirdetett a járvány kapcsán.

A döntésről a népet nem értesítették. Külföldi tudósításból értesült a sajtó is.

Az Egyezmény 15. cikke háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén lehetővé teszi a részes államok számára, hogy az Egyezményben foglalt kötelezettségeiktől eltérő intézkedéseket tehessen a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben. Az Egyezmény 15. cikkének alkalmazása során az élethez való jog, a kínzás és a rabszolgaság és kényszermunka tilalma továbbra is érvényesül, emellett továbbra sem lehet büntetést kiszabni törvényi rendelkezés nélkül.

 Az hogy ítélkezés nélkül nem lehetett kiszabni büntetést a kommunizmusban is így volt, de ahogyan a mai napig Romániában kirakatperrel azt dugnak börtönbe, akit akarnak, egyáltalán ez a helyzet nem vigasztal minket.

A nacionalista elemeket ismerve félő, hogy a magyarság elleni döntéseket és jogainak beszűkítését is kivitelezhetik az intézkedés leple alatt hisz:

 a 15. cikk alkalmazása lehetőséget ad Romána számára arra is, hogy – az arányosság elvének és a diszkrimináció tilalmának megfelelően - olyan intézkedéseket is megtegyen, amelyek szoros összefüggésben állnak a nemzeti kisebbségek jogait biztosító egyezményekkel (pl. Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, Nyelvi Charta), különösen az oktatáshoz való jog és a gyülekezési jog területén (ezen jogok korlátozása miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága nem ítélheti el Romániát, ha az intézkedéseket a szükségállapot idején hozta).

Nem beszélve arról, hogy pár napra rá, hogy a levelet elküldték az Európai Tanácshoz kirendelték a katonaságot az utcákra. Vajon a vírust lövik, vagy esetleg a frászt verik bele az emberekbe. Ha békés céllal járőröznek, minek a lőfegyver náluk, félnek a támadástól, mint háború idején, vagy fenyegetni akarják a civileket, kitudja? Azokat félemlítik , akiket védeniük kellene!

 
A védelmi minisztérium sajtószóvivője, Constantin Spânu ezredes ugyanakkor igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a mindennapi élet „militarizálódna” az országban, a katonák mindössze besegítenek a rendőröknek és a csendőröknek a kijárási tilalom idején.

 Megnyugodni épp nem tudunk, mikor a járvány fenyegetésében telnek el a napjaink és még a harckocsik látványát is el kell viseljük, mintha háború következne. Eszünkbe juttatja Erdogán török által bevezetett intézkedéseket, amelyek hasonlóak a Iohannis-Orban  által elképzelt rendszerhez. Erdogán is olyan intézkedéseket foganatosított meg, hogy a szabályok kijátszásával megszabaduljon az ellenzéküktől és a nem kívánatos elemektől. Vajon nálunk is ilyen elképzelés van a háttérben, hogy mindazon törvényeket életbe léptessék, amelyeket normális esetben nem tudnának. 

 Diana Hatneanu emberi jogi ügyvéd szerint a román kormány lépése „eltúlzott és aránytalan”, mivel a járványügyi vészhelyzet még súlyossága ellenére sem tekinthető a háborús helyzettel összemérhetőnek, amelyre a 15. cikket kitalálták. Az ügyvéd emiatt tanácstalan a tekintetben, hogy

a kormány döntése egyszerű inkompetenciára vall, vagy esetleg nagyon is komoly üzenetet hordoz? 

Vajon a liberálisok szándéka tényleg a járvány megfékezése, vagy folytatódik a hatalmi harc. Esetleg félelem, hogy a hatalmuk nehogy veszélybe kerüljön a járvány és az intézkedések miatt.

A Helsinki Bizottság elsősorban azt kifogásolta, hogy a román nyilvánosságnak csaknem egyhetes késéssel, egy külföldi hírügynökség útján értesült az Egyezmény hatályának felfüggesztéséről. Most is a bizottságnak csak annyi tűnt fel, hogy nyilvánosságot nem értesítették. Ha értesítették volna is a tény marad és a helyzeten nem változtatott volna. Sajnos a bizottságnak és a demokrácia őreinek, nem tűnik fel, hogy Romániában folyamatosan és nem csak most, hanem eddig is az emberi jogokat lábbal tiporják. Már az is, hogy Románia gazdasági élete az egészségi rendszere a békase... alá süllyedt is az emberi jogok semmibe vétele.

Tóth László

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog