A járvány, mint geopolitikai katalizátor


Világtérképet fertőtlenít egy indonéz iskolában egy védőruhás rendőr Paluban, 2020. március 20-án

Fotó:EUROPRESS/MUHAMMAD RIFKI/AFP

Heti tükör. Most már végképp minden az új típusú koronavírus körül forog. A járvány hatalmas kihívás, ám lehetőség is. Erre érzett rá a nyugati országok tehetetlenkedését látva Kína és Oroszország.

Ez a vihar is elmúlik majd. De a döntések, amelyeket meghozunk, évekig formálhatják az életünket. Ezzel kezdi a Financial Times hasábjain megjelent publicisztikáját Yuval Noah Harari izraeli történész, a Sapiens és Homo Deus, valamint a 21 lecke a 21. századra című sikerkönyvek szerzője. A COVID-19 vírus nemcsak megfertőzi, de át is alakítja a világot. A járvány és következményei átrajzolják az eddig ismert globalizációs modellt és a geopolitikai erőviszonyokat is. Az általános felfordulás nemcsak prioritásaink átgondolására készteti az egyes embereket és az államokat is. Hararival mondva, aki most helyesen dönt, az jobb pozíciókat szerezhet az új világrendben. Ahogy az orosz politológusok doyenje Szergej Karaganov fogalmaz,

„A VILÁG MOST NEMCSAK ÚJ KIHÍVÁSOKKAL SZEMBESÍT BENNÜNKET, DE ÚJ LEHETŐSÉGEKET IS REJT SZÁMUNKRA”

Mielőtt azonban ebbe belemennénk, a Bécsben élő bolgár liberális politológus Ivan Krasztev segítségével összegezzük a világjárvány már most látszó tanulságait. Mindenek előtt azt, hogy megerősödik az állam, amely egyedül képes hatékonyan megvédeni polgárait a fertőzéstől, és tompítani a járvány nyomában járó gazdasági válság hatásait. Az állam hatékonyságát most az mutatja meg, mennyire tudja befolyásolni a polgárainak mindennapi viselkedését. Kiderült, hogy az országok közötti határ nem valami anakronisztikus, túlhaladott butaság, hanem nagyon is valós választóvonal. Új falak emelkednek, és igazolódott, hogy a határoknak mégis csak van jelentősége.

„AZT IS LÁTJUK, HOGY AZ AUTORITER POLITIKAI BERENDEZKEDÉSŰ ORSZÁGOK EDDIG JOBBAN KEZELIK A KRÍZIST, MINT A LIBERÁLIS DEMOKRÁCIÁK”

Kínában a saját polgárait folyamatosan megfigyelő és ellenőrző állam a kezdeti titkolózás után hatékonyan tudott fellépni a járvánnyal szemben, míg az Egyesült Államok rendszere pont a gyengeségeit mutatja. Nem utolsó sorban rádöbbenhettünk már idáig is arra, hogy a kormányoknak egy ponton választaniuk kell a gazdasági növekedés és az emberélet között. Fontosabb drasztikus intézkedésekkel megállítani a járványt, és ezzel sosem látott válságba sodorni a gazdaságot, semmint a vírus nagyobb pusztítása árán megvédeni valamit a gazdaságból.

„EZ A JÁRVÁNY HATALMAS KATALIZÁTOR. MINDEN, AMIT EDDIG POLITIKAI, GAZDASÁGI MEGFONTOLÁSOKBÓL TETTÜNK, AZ MOST EGÉSZSÉGÜGYI-HIGIÉNIAI SZÜKSÉGLETTÉ VÁLT”

– állapítja meg a Russia in Global Affairs című orosz folyóirat főszerkesztője Fjodor Lukjanov, a járvány tanulságait tárgyaló szám felvezetésében. Így előtérbe kerül a szuverenitás, hiszen azon a terepen, ahol eddig különböző szereplők mozogtak, egyetlen aktor maradt, az állam. Az állam, amelynek számára hagyományosan a biztonság és polgárainak az élete a legfontosabb. Ezt az axiómát kérdőjelezte meg az elmúlt három évtizedben a globalizáció. Most pedig kiderült, hogy válság helyzetben mégis csak az állam a leginkább működőképes, nem pedig a transznacionális intézmények. A globalizáció a 21. század kezdete óta válságról válságra bukdácsol, így aztán nem is olyan meglepő, ami most történik. A 2010-es évek közepére megerősödött a nemzeteket mindenek elé helyező politikai irány. A szuverenitás zászlóvivői között ki kell emelni Vlagyimir Putyint, Donald Trumpot, a brexit híveit vagy éppen Orbán Viktort.

„AZ ÖSSZEFOGÁS EBBEN A KRITIKUS PILLANATBAN A HÁTTÉRBE SZORULT. A LEGJOBB PÉLDA ERRE TALÁN AZ EURÓPAI UNIÓ, AMELYNEK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN A SZOLIDARITÁST, MINT ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÖS ÉRTÉKET HANGOSAN HIRDETŐ INTÉZMÉNYEI LEBÉNULTAK, A VÁLSÁGOS PERCEKBEN ELHALLGATTAK”

Akkor, amikor még az uborka méretére is vannak általános standardok, akkor máig nincs a járvány kezelésére közös stratégia. Az összefogásról nem is beszélve. Olaszország uniós tagként máig nem kapta meg az európai családtól a kellő segítséget. Ezért „durranhatott” akkorát Oroszország humanitárius gesztusa. De mindennél árulkodóbb az is, ahogy megy a marakodás a kínai maszkokért. Németország még véletlenül sem enged venni a saját készleteiből, Csehország és Lengyelország pedig Olaszországnak nyújtandó segítség címén szerez be Kínától pár millió maszkot. A transzatlanti viszonyt is jól jellemzi, ahogy Trump megpróbálta „lenyúlni” a koronavírus elleni vakcinát tesztelő tübingeni CureVac céget.

„MINDEZ PERSZE NEM AZT JELENTI, HOGY A VILÁG VÉGKÉPP ELSÜLLYED AZ EGOISTA ANARCHIÁBAN”

A II. világháborút követő évtizedek békéjébe, fellendülésébe, a jólétbe belekényelmesedett, a globalizációt a haszonelvűség alapján csúcsra járató fejlett világnak azonban fel kell ébrednie. Mert az együttműködésre szükség van, ám összefogni a mostani járvány után jövő új világban azok fognak, akik külön-külön jól vizsgáznak a mostani stressz teszten.

„A FENTIEK KONTEXTUSÁBAN KELL VIZSGÁLNUNK PUTYINNAK AZ OLASZORSZÁG FELÉ TETT KÉTSÉGKÍVÜL HUMANITÁRIUS GESZTUSÁT IS”

Oroszország katonaorvosokat, fertőtlenítő-járműveket és orvosi műszereket küld Olaszországba, hogy segítse az új típusú koronavírus okozta járvány elleni harcot. Moszkvához fordultak már előtte segítségért olasz képviselők, politikusok, de a nevükben a német Ulrich Oehme, az AfD képviselője is. A segítségnyújtásra Vlagyimir Putyin azután utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert, hogy előzőleg telefonon beszélt Giuseppe Conte olasz kormányfővel a járványhelyzetről. Orosz katonai csapatszállító repülőgépekkel nyolc mozgatható katonai virológusbrigádot, gépkocsik és terepek fertőtlenítését végző járműveket és orvosi műszereket küldenek Olaszországba.

„EZ A LÉPÉS MIND HUMANITÁRIUS, MIND PEDIG POLITIKAI SZEMPONTBÓL HELYÉNVALÓ ÉS AKTUÁLIS”

Az elsőt talán nem kell magyarázni. Emellett Moszkva a jelenlegi helyzetben lehetőséget lát imázsának a javítására is. Az olaszokat ért sokk ugyanis elkerülhetetlenül az értékek és a prioritások felülvizsgálatára készteti a polgárokat. Erősödik az elégedetlenség az európai intézményekkel és az EU olyan vezető államaival szemben is, mint Németország vagy Franciaország, amelyek az ujjukat sem mozdították. Eközben segít Olaszországnak Oroszország mellett Kína és Kuba is. Jól felfogott érdekből – ám ez nem von le semmit a gesztus értékéből -, hiszen az ilyen lépések nemcsak egy ország megítélését javítják, de a vezető globális pozíciókért folyó versenyben most igencsak felértékelődnek a morális szempontok is.

„ÁTALAKULÓBAN VAN A KÉP, ÉS MOST DŐL EL, HOGY KI VALÓJÁBAN A BARÁT, ÉS KI AZ ELLENSÉG”

Az EU és a NATO Kína és oroszellenessége ettől még fennmarad, ám az olaszok például ezután jobban elgondolkoznak majd azon, hogy meg kell-e hosszabbítani a szankciókat Oroszországgal szemben, vagy együtt lehet-e működni Kínával az 5G rendszer kiépítésében. Miközben tehát az úgynevezett fejlett világ elaludt és éppen megbukik az emberiesség és a hatékony működés vizsgáján, az eddig ördögként kezelt Oroszország és Kína tudja, hogy az út végére csak az jut, aki közben halad is. S akkor arról még nem is beszéltünk, hogy milyen tapasztalatot szerezhetnek a szakemberek a járvány gócpontjában. De nem feledkezhetünk el e lépés motivációit elemezve arról sem, hogy az olasz-orosz kapcsolatok hagyományosan jók, Olaszországban pedig meglehetősen sok orosz is rekedt most.

Ezt a gondolatmenetet erősíti meg elemzésében az amerikai külpolitikai magazin, a Foreign Affairs írása is. A befolyásos szakmai folyóirat szerint

„AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÁLSÁGKEZELÉSE AZT MUTATJA, HOGY WASHINGTON A SAJÁT PROBLÉMÁIT SEM TUDJA MEGOLDANI, NEMHOGY A GLOBÁLIS VÁLSÁGOT”

Az elemzés rámutat arra is, hogy Amerika hatalma nemcsak a gazdasági és katonai erőn nyugodott hanem azon is, hogy képes volt megoldani a világ problémáit, és utat mutatni másoknak. Trump kapkodása Washingtonban azonban most megmutatta, hogy az Egyesült Államoknak semmiféle stratégiája nincsen. Így a vírus egyfajta katalizátorként véget vethet Amerika vezető világhatalmi szerepének. Ugyanezt a gondolatot folytatja a pekingi Global Times, amikor azt fejtegeti, a kihívások mellett milyen esélyeket teremt Kínának a mostani helyzet. Mint fogalmaz, a nyugati világ válsága alkalmat teremt Kínának, hogy növelje szerepét és befolyását a világban. Ezért aztán segít a koronavírus legyőzésében Ukrajnától Szerbián át Olaszországig. Peking most méltán büszkélkedhet azzal, hogy a politikai rendszer hatékonyságának köszönhetően ők már legyőzték a vírust, miközben a nyugati világ tehetetlenül nézi annak rombolását.

„DE VISSZATÉRVE OROSZORSZÁGRA, PUTYIN ÉS AZ ORSZÁG NEMZETKÖZI TEKINTÉLYÉT ERŐSÍTI AZ IS, HOGY JELENLEG HAT VAKCINA FEJLESZTÉSÉN DOLGOZNAK, ÉS MOSZKVA NEMCSAK OLASZORSZÁGNAK SEGÍT, HANEM EMELLETT TÖBB MINT SZÁZEZER COVID-19 TESZTKÉSZLETET SZÁLLÍTOTT 13 ORSZÁGNAK”

Az orosz fogyasztóvédelmi és népjóléti hatóság (Roszpotrebnadzor) az orosz Vektor Intézet által kifejlesztett COVID-19 tesztből több mint százezret adott át 13 államnak – köztük az Eurázsiai Gazdasági Unió országainak, a FÁK tagállamoknak, Iránnak, Mongóliának és Észak-Koreának, de a tervek szerint Egyiptom, Szerbia és Venezuela is kap a tesztből. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az orosz tesztek segítették az új fertőzöttek észlelését Örményországban, Belaruszban, Kirgizisztánban és Üzbegisztánban, akkor jól kirajzolódik, hogy miként támogatja meg humanitárius lépésekkel geopolitikai törekvéseit a Kreml.

Stier Gábor

 

moszkvater.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog