Ki volt és mit írt Anonymus?

Kategória: Publicisztika

Anonymusszal kapcsolatban két kérdés fogalmazódik meg. Az egyik az, hogy ki volt ő? Erre röviden válaszolhatunk – nem tudjuk. A második kérdésre viszont, hogy mit írt Anonymus – már nem olyan egyszerű helyes feleletet adni, de lehetséges. Ezt a megállapítást dr. Darkó Jenő magyarországi történész, muzeológus tette Baróton, az akkor még működő, de mára felélesztésre váró Magyar Örökség Táborban elhangzott előadásán.
Ez alkalomból többek között megtudhattuk tőle, hogy Anonymus művéről a magyar történetírásnak két vonulata alakult ki. Az egyik a hiperkritika, mely semmit nem fogad el, mindent megkérdőjelez abból, amit ő írt, és mindent belemagyaráz. A másik pedig a felelőtlen kritikátlanság, ami olyan dolgokat is neki tulajdonít, amihez semmi köze sincs. Az előadó véleménye szerint egyik sem helyes, mert ahhoz, hogy megérthessük, mit írt Anonymus, egyszer munkájának a műfaját kell meghatároznunk. A szépirodalom ugyanis már az ókorban elválik a történeti irodalomtól, mely a maga során viszont a földrajzi irodalomtól különül el.

 

Azt már I. Tóth Zoltán is megállapította, hogy Anonymus esetében a középkorra jellemző történelem-felfogással állunk szemben, amely a múlt eseményeit a saját idősíkjába helyezi. És ez fordítva is igaz, vagyis saját jelenének viszonyait is visszavetíti a múltba. Ezen eljárás az időbeli távolság áthidalásának szándékából fakadt, mely által az egykori gondolkodásmódot szerette volna közelíteni a jelenéhez és annak tudásához.

A felsoroltakat és a krónikás művének címét (Gesta Hungarorum) figyelembe véve kijelenthetjük, hogy Anonymus egy irodalmi műfajhoz nyúlva írta meg művét, így a munkáját ennek megfelelően kell értelmezni. A gesta elnevezés ugyanis a 12. század végére egy európai irodalmi műfajt takar, melynek a gyökerei Franciaországba nyúlnak vissza. Ugyanakkor azt is világossá kell tenni, hogy nem a magyarok történetét írja le, mint ahogyan műve címének erőltetett fordításából ezt hinni lehetett. Csupán egyetlen történelmi eseményről, a magyarok bejöveteléről beszél, arról viszont kimerítően, 53 könyvön át, melyek Scythia elhagyásának, a Kárpát-medencébe történő megérkezés, az itteni körültekintés, majd elfoglalásának leírását foglalják magukba. És azt sem felejti el kifejteni, hogy mindez jogosan történik, mert az Árpádok dinasztiája Attilától származik, tehát Árpád csak az örökségét vette birtokába.

A Széchényi-könyvtárban őrzött kéziratról megállapították, hogy az nem az Anonymus által saját kezűleg írt eredeti példány, hanem annak egy másolata, mely valamikor 1610 és 1632 között bukkant fel a bécsi udvari könyvtárban. Egy 1992-ben elvégzett paleográfiai vizsgálat során ugyanakkor kiderült, hogy minden kétséget kizáróan ez is 1250 előtt keletkezett.

Az Anonymus által használt forrásokra vonatkozóan elmondható, hogy az első fejezet, vagyis Scythia leírása, Justinus római történetíró művére vezethető vissza. A továbbiakban pedig az Exordia Scythica nevű, 6. és 9. század között keletkezett krónikatöredékből, Paulus Diaconos (725–799) longobárd szerzetes és Regino (842–915) német krónikás művéből merít. Nagyon fontos továbbá megemlíteni, hogy a magyar ősgesztára, valamint a szóbeli hagyományban élő mondákra és nemzetségi történetekre is támaszkodott.

Bedő Zoltán

 

Székely Hírmondó