1600. szeptember 18. Vitéz Mihály vajda vereséget szenved Miriszlónál

„Egész országom mellettem áll, magammal hoztam feleségem és gyermekeimet, ezért ellenségeim nem győzhetnek le.” (Vitéz Mihály az erdélyi hadjárat során)

1600. szeptember 18-án vívták Giorgio Basta császári generális és Vitéz Mihály erdélyi fejedelem és havasalföldi vajda (vajdaként ur. 1593-1601) seregei a miriszlói csatát, melyben Basta súlyos vereséget mért túlságosan önállósuló szövetségesére. A kudarc megpecsételte Vitéz birodalomépítő terveinek sorsát, aki a tizenötéves háború zűrzavarában néhány hónapig egyszerre viselhette Erdély, Havasalföld és Moldva fejedelmi címét.

1705. szeptember 12. A szécsényi országgyűlés megnyitása

„Én magam csak úgy jelenek meg a gyűlésen, mint az ország mágnásainak egyike, vagy még inkább, mint a rendek javáért buzgólkodó polgár […] és követem, amit a rendek közös megegyezéssel elhatároznak.”
(II. Rákóczi Ferenc)

1705. szeptember 12-én nyitotta meg II. Rákóczi Ferenc a szécsényi országgyűlést, mely a rendi hagyományok nyomán kísérletet tett a Habsburgok ellen küzdő kurucok államának megformálására. A szécsényi országgyűlés aztán egy hónap alatt létrehozta a szabadságharc Magyarországának legfontosabb politikai és gazdasági szerveit, miközben a társadalmi problémákra – kiváltságok kérdése, vallási ellentétek, múltbeli sérelmek – is próbált megoldást találni.

1063. szeptember 11. I. Béla magyar király halála

„Békességgel országolt, ellenség nem zaklatta, nemzetének javát kereste. Egyebek közt okosságának adta bizonyságát abban, hogy pénzt veretett, nagy érméket színtiszta ezüstből, és az eladó portékák árát szabott mérték szerint a bölcsen intézkedő elme igaz méltányosságával állapította meg. Nem tűrte, hogy a kalmárok és pénzbeváltók átkos, fösvény mohósága fölös hasznot szerezzen az együgyű és paraszti emberektől.”
(A Képes Krónika jellemzése I. Béláról)

1063. szeptember 11-én hunyt el I. Béla király (ur. 1060-1063), a Szent István (ur. 997-1038) által megvakíttatott Vazul gyermeke, aki fivére, I. András (ur. 1046-1060) legyőzése után három évig ült Magyarország trónján.

1697. szeptember 11. Savoyai Jenő Zentánál győzelmet arat a törökök felett

„Maga a nap sem akart előbb lenyugodni, míg ragyogó szemével felséged fegyvereinek teljes diadalát végig nem nézhette.”

(Részlet Savoyai Jenő I. Lipótnak írt győzelmi jelentéséből)

1697. szeptember 11-én aratott elsöprő győzelmet Savoyai Jenő császári hadvezér Zentánál II. Musztafa szultán (ur. 1695–1703) és Elmasz Mehmed nagyvezír serege felett. A tiszai átkelés közben meglepett oszmán had a birodalom történetének egyik legsúlyosabb vereségét szenvedte el: becslések szerint mintegy 30.000 török katona veszett oda az ütközet során, aminek eredményeként a Porta hamarosan tárgyalásokba bocsátkozott a Szent Ligával, és 1699 januárjában, a karlócai békeszerződésben – más területek átadása mellett – a Temesi Bánság kivételével lemondott Magyarország feletti uralmáról.

Szavoyai szobor a budai várban

1898. szeptember 10. Erzsébet királyné meggyilkolása

„Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony örködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szivéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel.”
(Mikszáth Kálmán: A királyné meghalt. Országos Hírlap, 1898. szeptember 11.)

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog