„Romániának akkora szerencséje volt, hogy politikusokra már nem is volt szüksége.” Petre P. Carp*

Erdély hovatartozása nem lehet vita tárgya, 1918-ban és Trianonban Romániának nagyrészt csak szerencséje volt, az ideális Románia a Tiszáig tart, a Kárpátok szétválasztja Romániát, nem egyesíti, és központosított állam helyett decentralizált országot kellett volna létrehozni a román egyesítés után. Ilyesfajta gondolatok olvashatóak Lucian Boia román történésznek az 1918-as román egyesülésről írt könyvében.

1448. október 19. Véget ér a második rigómezei csata



„Nem beszélek sokat: nem szavak teszik vitézzé az embert. A csatasorban ismerszik meg, ki mit ér.”

(Hunyadi János)

1448. október 19-én ért véget a három napig tartó második rigómezei ütközet, mely során a Hunyadi János vezette magyar-havasalföldi koalíció serege döntő vereséget szenvedett II. Murád oszmán szultán (ur. 1421-1444/1446-1451) hadaitól. A törökverő hős által vezetett sikertelen hadjárat volt az utolsó keresztény kísérlet a Duna irányában terjeszkedő oszmánok Európából való kiűzésére, tehát a rigómezei fiaskó megpecsételte a balkáni keresztény államok sorsát.

1944. október 15. A kiugrási kísérlet

„Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani.”
(Részlet Horthy 1944. október 15-i kiáltványából)


Horthy Miklós kormányzó magyar nemzethez intézett 1944. október 15-i proklamációjának rádióban beolvasott hangfelvételét a képre kattintva hallgathatja meg.

 

Felső-Háromszék kifosztása és a túszszedés, 1916 október

Közel harminc nap története 1916-ból, ami felért azzal a hatalmas katasztrófával Kézdivásárhely életéből mint az 1834-es tűzvész mikor a város nagy része porig éget. 1916. szeptember 29. A Falkenhayn vezette német–osztrák-magyar erők döntő vereséget mérnek az 1. román hadseregre, és visszafoglalják Nagyszebent. Ez döntötte el a a román erdélyi betörés sorsát. A románok szeptember 29-én elrendelték a visszavonulást, ezzel a nagyszebeni csata eldőlt, ez volt a német csapatok első nagy győzelme Erdélyben. Ekkor dőlt el a háromszéki elhurcoltak sorsa is több száz embert kényszerítettek, hogy szekereikkel a falvakról és Kézdivásárhelyről összeharácsolt vagyont szállítsák át szekérrel a hegyen. Köztük volt Több mint száz idős túsz Kézdivásárhelyről, akik közül csak 39-en tértek haza. Két napló töredék alapján ismerhetjük meg az akkori borzalmakat.


Sisi emlékmű felállítva: 1899-ben. Az emlékmű előtti téren gyűjtötték össze a túszokat

Aki a Nemzeti Múzeumot védte

Áll egy szobor a Szabadság téren. Egy amerikai tábornok szobra. Bandholtz tábornoké, aki úgy vált a magyarság hősévé, hogy mikor ideérkezett, nem beszélt magyarul, szinte semmit sem tudott az országról…

Harry Hill Bandholtz szobra Budapesten, a Szabadság téren, az amerikai nagykövetség előtt (Ligeti Miklós alkotása (1936))

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog