1918. október 31. Tisza István meggyilkolása

„…ennek így kellett lennie.”
(Tisza István állítólagos utolsó szavai)

1918. október 31-én gyilkolták meg Hermina úti villájában gróf Tisza István egykori miniszterelnököt, akit két kormányfői ciklusa (1903-1905, illetve 1913-1917) alatt markáns konzervatív politika és az ellenzéki obstrukció elleni kíméletlen fellépés jellemzett. Miután az első világégés kirobbanásakor – kezdeti ellenállása után – Tisza a háború mellett foglalt állást, a küzdelem elhúzódása nyomán elégedetlenné váló tömegek szemében ő lett a véres küzdelem szimbóluma, ezzel együtt pedig az ország nyomorúságának felelőse is. A politikus elleni negyedik, végzetes merénylet résztvevőit aztán ez az érzés ösztönözte az október 31-i gyilkosság végrehajtására.

 

1596. október 26. A mezőkeresztesi csata

„A hódító kívánságára a város összes üzlete pompás színekbe öltözött,
Mindegyik úgy volt feldíszítve, mintha kedvese zsebkendője lenne.”
(Udvari költemény III. Mehmed isztambuli diadalünnepéről)

1596. október 26-án ért véget a III. Mehmed szultán vezette oszmán sereg és a Miksa osztrák főherceg, valamint Báthory Zsigmond fejedelem által irányított Habsburg-erdélyi erők mezőkeresztesi összecsapása. A tizenötéves háború későbbi eseményeit nagyban meghatározó ütközetben a győzelmet végül a török fél szerezte meg, a kis híján diadalmaskodó keresztények ugyanis fosztogatni kezdtek az oszmán táborban, ezzel pedig lehetőséget adtak ellenségeiknek a csata megfordítására.

Foto: Wikipedia

Nagy Háború: 1917. október 24. A caporettói áttörés

„…hajnali három órakor gázalarmot jeleztek. Fél négy táján pokoli dübörgés támadt. A mögöttünk lévő hegyek sötétlő lejtői, mint megannyi vésztűz, ezer és ezer ágyú torkából csapott ki egyszerre a láng. A robbanások borzasztó erővel reszkettették meg a levegőt. A hegyi ütegek éles csaholását elnyelte a nehéz mozsarak vontatott bömbölése. A 30 és feles lövedékek félelmetes vonítással húztak el a fejünk felett. Az alattunk elterülő olasz völgyekre nehéz gáz- és füstfelhő telepedett, amely összefolyt a nedves októberi éjszaka ködével…”
(Migend Dezső)

1917. október 24-én hajnalban, Otto von Below tábornok vezetésével indult meg az osztrák–magyar és német erők közös caporettói offenzívája, mely néhány órán belül áttörést eredményezett, és a frontvonalat később egészen a Piave folyóig tolta előre.

1613. 10. 23. Bethlen Gábort választotta Erdély fejedelmévé a kolozsvári országgyűlés.


Bethlen Gábor tudósai körében, Dósa Géza (1846 — 1871) alkotása 

1580. november 15-én született és 1629-ben ugyanezen a napon hunyt el Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.

1956. október 23. Budapesten kitör a forradalom

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
(Albert Camus)

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog