1607. december 14. Kemény János fejedelem születése

„Embernek hazájáért nem méltóságos állapotban, de barom pásztor alacsonyságában is kellene szolgálni.”
(Kemény János)

1607. december 14-én, Bükkösdön született Kemény János diplomata, hadvezér, aki 1661–62 között ült az erdélyi fejedelmi székben. Kemény zűrzavaros időszakban, a török uralom lerázásának küldetésével állt az ország élére, törekvései azonban kudarccal végződtek, makacssága pedig újabb szenvedéseket zúdított Erdélyre, amiért a későbbi korokban sokan negatívan értékelték őt.

1408. december 12. Luxemburgi Zsigmond megalapítja a Sárkányrendet

„[…]tiszta szándékunk és törekvésünk jeléül és jelképéül, a körré görbült sárkány jelét vagyis képét, amint farkát nyaka köré tekeri és háta közepén hosszában feje és orra elejétől farka végéig fel van hasítva s a vére vesztése miatt fehér és vértelen hasíték belső széle mentén hosszában elhelyezett vörös keresztet visel, hasonlót ahhoz, amilyen vörös keresztet fehér mezőben magának a dicső György vértanúnak zászlaja alatt vitézkedők szoktak viselni, hordani és használni, mi magunk is választjuk…”
(Részlet a Sárkányrend alapítóleveléből)

1408. december 12-én alapította meg Luxemburgi Zsigmond magyar király (ur. 1387-1437) és Cillei Borbála királyné a Sárkányrendet, mely az uralkodói hatalom támogatására, illetőleg a belső széthúzás megszüntetése érdekében jött létre, nemzetközi térhódításával párhuzamosan pedig egyfajta kitüntetéssé vált.

1848. december 7. Bem veszi át az erdélyi hadsereg irányítását

„Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,
A szabadság régi bajnoka!
Bosszuálló fénnyel jár előttünk
Osztrolenka véres csillaga.”
(Petőfi Sándor: Az erdélyi hadsereg)

1848. december 7-én érkezett meg az egykori fejedelemség területéről kiszorult, Csucsán állomásozó erdélyi hadsereghez Bem József, a magyar szabadságharc egyik legtehetségesebb tábornoka.

Amiről a románok hallgatnak 1918 kapcsán

1918-ban a kialakult egyre reménytelenebbé váló helyzetben a súlyos belpolitikai gondokkal (is) küzdő budapesti kormány megpróbálta menteni a menthetőt, és 1918. december 8-án dr. Apáthy Istvánt, a kolozsvári egyetem tanárát bízta meg a kelet-magyarországi főkormánybiztossággal. Közben az antant szárnyai alatt megkezdődött a román második invázió mikor is a román csapatok francia segítséggel  bevonulnak Erdélybe.  1918 december 22-re mikor már Kolozsvár felé haladt a román katonaság, nemzetgyűlést hívtak össze a kincses városba. Apáthy István vezette Magyar- és a Sándor Józseffel a Székely Nemzeti Tanács élén december 17-én egyesült és megalkotta az Erdélyi Magyar Kormányzó Bizottságot. Ekkor egy kiáltványt fogalmaztak meg, önrendelkezési jogot követelve az erdélyi magyarság számára.

1608. december 5. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem halála

„Ő adott az Rákóczi nemzetnek nagyságos nevet és böcsületet…”
(Miskolczi Csulyak István udvari prédikátor temetési beszédéből)

1608. december 5-én hunyt el Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem (ur. 1607-1608), zempléni nemes úr, aki kiváló szervezőképességének, politikusi kvalitásainak és házasságainak köszönhetően lerakta a Rákóczi família vagyonának és befolyásának alapjait.

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog