Boldog Özséb-emlékév

Fotó: a kézdivásárhelyi Boldog Özséb plébánia

Boldog Özsébre emlékezik halála 750. évfordulója alkalmából egy éven át a Magyar Pálos Rend. Az emlékévet Erdő Péter bíboros, esztergom-budaesti érsek nyitotta meg hétfőn a budapesti Szent István-bazilikában szentmise keretében. Erdő Péter homíliájában hangsúlyozta: Boldog Özséb művének, lelkiségének eleven hordozója a pálos rend, amely többszöri megszakítás után ma ismét működik

 

Az egyetlen magyar eredetű szerzetesrendnek, a pálosokénak alapítása és megszervezése a 750 éve elhunyt Boldog Özséb nevéhez fűződik. A “fehér barátok” fontos szerepet játszottak nemcsak a hazai kulturális életben, hanem a szomszédos katolikus országokéban is.

Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesend megszervezőjének alakját a bíboros szerint három tulajdonság tette emlékezetessé: a tudomány szeretete, az áhítat és az irgalmasság. A  pálosokénak alapítása és megszervezése a 750 éve elhunyt Boldog Özséb nevéhez fűződik. A “fehér barátok” fontos szerepet játszottak nemcsak a hazai kulturális életben, hanem a szomszédos katolikus országokéban is.

Özséb a papi élet nagylelkűségét, a szabadság és az állandó rendelkezésre állás eszményét, a másokért élő és Krisztushoz szeretettel ragaszkodó pap képét állította maga elé. A tökéletes papi életet és lelkiséget kereste, így jutott el Remete Szent Pál követőinek életformájához - mondta Erdő Péter.

Boldog Özséb - a pálos rend krónikása, a 16. században élt Gyöngyösi Gergely szerint - Esztergomban született 1200 körül. Gondos nevelésben részesült a Szent István által alapított káptalani iskolában, és az esztergomi főkáptalan kanonokja lett. Több könyvet írt, de ezek nem maradtak fenn, csak sejthető, hogy egyházjogi munkák lehettek.
Özséb kapcsolatban állt a környék remetéivel, akik a pilisi erdőből bejártak Esztergomba vesszőből font kosaraikat élelemre cserélni. Maga is kedvet kapott a remete élethez.
Özséb 1246-ban - miután az esztergomi érsek jóváhagyta - lemondott kanonoki méltóságáról, javait szétosztotta a rászorulók között és néhány társával a Pilisszántó közelében lévő sziklás rengetegbe vonult. A mai Kesztölc határában lévő hármas-barlangban élt remeteként.
A legenda szerint egy alkalommal Özsébnek látomása volt (lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek) amit úgy értelmezett, hogy közösségbe kell összegyűjtenie a remetéket.
A látomásnak engedelmeskedve 1250-ben a remeték a barlang mellett templomot és magas fallal körülvett monostort építettek.
Özséb ezután a Pécs közelében, a Szent Jakab-hegyen élő remetékhez utazott. A két monostor hamarosan egyesült, elöljárójuknak Özsébet választották meg. Később egyre többen csatlakoztak hozzájuk, Özséb életének végén már 16 pálos kolostor állt. Patrónusuknak Remete Szent Pált, az első remetét választották.
Özséb 1262-ben Rómába zarándokolt, hogy a rendalapításhoz elnyerje IV. Orbán pápa hozzájárulását. A Szentszék végül - csak Özséb halála után - 1308. december 13-án engedélyezte az ágostoni regulát és nyilvánította pápai jogú renddé az Első Remete Szent Pálról nevezett rendet.
A XV. századra már több száz pálos élt Magyarországon, szerte a világon pedig körülbelül 300 kolostoruk volt. A rend virágzásának a török hódoltság és a reformáció vetett véget. A Buda 1686-os visszafoglalása után ismét fejlődésnek indult rendet II. József 1786-ban feloszlatta a Habsburg Birodalom területén, így csak Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba.
1950-ben a kommunista államhatalom feloszlatta a rendet Magyarországon, amely a rendszerváltás után, 1989-től szerveződött újjá.

A kézdivásárhelyi Boldog Özséb plébánia

Kézdivásárhely nyugati felében, mivel a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején új tömbháznegyed épült, mely távol esett a Szentháromság plébániatemplomtól, szükségessé vált egy új templom építése az új városrészben lakó hívek számára.

Nagy Imre főesperes-plébános idejében, 1986-ban kezdődött a templomépítés, amit 1987-ben szentelt fel Jakab Antal püspök. Kezdetben a szentmiséket és a hittanórákat tartották az új templomban és a hittanteremben, majd 1998-ban önálló plébániává szervezték.

Az első kinevezett lelkipásztorok: Ferenczi Árpád plébános és Ferenczi István segédlelkész. Ezután megkezdődött az egyházközség megszervezése. A hívek száma a 2000-ben kiadott főegyházmegyei sematizmus szerint 10 858. 2003-ban tornyot építettek a templomhoz, mivel ezt a kommunista időben, a templom építésekor nem engedélyezte a rendszer.

Szék-helyek

Forrás: boldogozseb.ro; mti; cultura.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog