Írta: Kovács Gergő
Azok lehetnek szkeptikusak a genetikai rokonság bizonyításával kapcsolatban, akik nem ismerik vagy nem akarják érteni a genetika törvényszerűségeit. Három különböző öröklésmenetet figyelhetünk meg az emberekben: a generációról generációra keveredő autoszomálist, az apáról fiúra szinte változatlanul átadódó Y-kromoszomálist, és az anyai öröklődésmenetet mutató mitokondriálist. Amikor meghatározzuk egy egyén örökítőanyagát, akkor mindhárom DNS-típusból nagy valószínűséggel meg tudjuk mondani, hogy az illető felmenői mely földrajzi régióból származtak.
"Kerülhet elő tudományos bizonyíték az ősmagyarok és a hunok rokonságára? Mik derülhetnek ki Aba Sámuel nemzetségének kutatásából? Milyen eredményeket hozhatnak a legújabb magyar archeogenetikai kutatások? Neparáczki Endre genetikussal beszélgettünk, aki szerint mára a kutatók többsége is belátta, hogy az a lineáris, leegyszerűsítő őstörténeti modell, amit a magyarság etnogenezisére alkalmaztunk, tarthatatlan. Interjúnk!
Neparáczki Endre (1988) genetikus, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója és az SZTE Genetikai Tanszékének munkatársa.
***
Sokan értesültek a hírről, hogy hamarosan megtalálhatják a harmadik magyar király, Aba Sámuel sírját. Hozzon képbe minket a kivételes jelentőségű abasári ásatásokkal kapcsolatban!
A tények a következők: a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontja és annak vezetője, Makoldi Miklós mostanában tárja fel azt a 15. századi gótikus templomot, ami alatt nagy valószínűséggel
az a 11. századi templom lehet, amelyben Aba Sámuel nyugodott.
A gótikus templomban fölfedeztek már egy Aba-nemzetség címerével ellátott sírfedlapot, alatta pedig több embertani maradványt is találtak a régész kollégák. Történeti adatok alapján a sírban nyugvó leletek Aba Sámuel egyenes ági leszármazottjai: a maradványokat archeogenetikai vizsgálatnak vetjük alá, amelynek eredménye többek között az Aba-ág férfi vonalának meghatározása lesz."
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el. mandiner.hu
