Kultúra

Panek Kati: A nagyapaember. A Hagyományok Háza vallomáskötetéről

  A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál közeledésével a Hagyományok Háza is számba veszi az elmúlt év és az ezévi első hónapok legsikeresebb kiadványait. Ezek közé tartozik Panek Kati A nagyapaember című könyve. A kötet a magyar költészet napjához is szorosan kötődik, hiszen Horváth István költőnek állít emléket.

Vécsy Nagy Zoltán intézményvezető, művészettörténész köszönti a művésznőt. A kiállítás május 4-ig tekinthető meg

Az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) péntek este nyílt meg a sepsiszentgyörgyi textil- és grafikusművész, Köllő Margit (1944) életművéből ízelítőt nyújtó tárlat. Egy olyan alkotóé, aki a múltba nézve, de a jelenre figyelve és a jövőbe tekintve szövi gyapjúba, vagy rögzíti rajzpapíron a belőle felfakadó és lényét átitató érzelmeit, álmait, gondolatait, aggodalmait.

Mottó „Füves mezőre lépj!”
/Ladik Katalin/

Ötvennégy éve április 11-e a magyar költészet ünnepe. Éjszakába nyúló felolvasásokkal, kötetlen beszélgetésekkel ünnepelték ez évben is József Attila születésnapján a magyar lírát. Idén nyolcadik alkalommal rendezte meg közösen a rendhagyó, maratoni versfelolvasást a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló és a Kossuth Rádió.

Magyarországon a magyar költészet napját 1964 óta ünneplik József Attila születésnapján, április 11-én. Az idei évben, immár nyolcadik alkalommal rendezi meg a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló és a Kossuth rádió közösen a rendhagyó maratoni versfelolvasást.

Bodor Ádám (balról) párizsi útjáról, főzésről, ivásról, névadásról és szülővárosához fűződő kapcsolatáról beszél Murányi Sándor Olivérnek

A párizsi könyvfesztiválról érkezett Sepsiszentgyörgyre Bodor Ádám Kossuth-díjas író, hogy immár hetedik alkalommal találkozzon a személye és művei iránt érdeklődő erdélyi irodalombarátokkal. Ilyenek pedig szép számmal akadnak, amint azt a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében múlt kedden megejtett teltházas találkozó is igazolta, melynek során betekinthettünk az alkotó gondolatvilágába és magánéletébe.

 
Kép: M. S. mester, Feltámadás

Egy előadás-sorozat jóvoltából Sepsiszentgyörgy művészetek iránt érdeklődő közönsége is megismerhette dr. Reisinger János anyaországi irodalomtörténésznek a magyar festészet néhány bibliai ihletésű alkotásához fűződő gondolatait. E találkozások alkalmából azonban nem csak az általa kiválasztott művészről és alkotásáról bővíthettük ismereteinket, hanem a Szentírásról is. A selmecbányai M. S. mester 1506-ban készült tablóképei elemzése során pedig a krisztusi kínhalál és mennybemenetel sajátos értelmezésével lettünk gazdagabbak.

Csak M. S. mesternek volt bátorsága a vétkeinket magára vevő Jézust visszataszító arccal ábrázol­ni annak bizonyságaként, hogy a bűn eltorzítja még a legnemesebb vonásokat is – fogalmazódott meg Reisinger János legutóbbi előadásán a Székely Nemzeti Múzeumban. A Kálváriához nincs még egy hasonló az európai festészetben, ezért a rá vonatkozó gondolatokat ismertetjük.

Hangversennyel egybekötött, tudományos előadások színhelye volt péntek este a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók-terme. Ezek során pedig rádöbbenhettünk, hogy a keresztény vallást, kultúrát és életmódot nemcsak világszintű üldözés veszélyezteti, hanem a szabadság rossz értelmezéséből fakadó viselkedésünk és magatartásunk is.

Ismét a kulturális miniszterhez fordult az RMDSZ a csíksomlyói búcsú ügyében.

Bizakodva kelt útra, és élményekkel feltarisznyálva, hitben, nemzettudatban megerősödve tért haza a mintegy 340 erdélyi unitárius, akik magyarországi testvéreikkel félezerre kiegészülve részt vettek a magyar Országházban pénteken megszervezett ünnepi konferencián. Az eseményre az 1568. évi tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmából meghirdetett vallásszabadság éve rendezvénysorozata részeként került sor.