Megosztás
FaceBook  Twitter

Gresham-törvény diszkrét bája Csontváry művészete, az ő és a magyarság sorsa tükrében Folytatása

Szerző: Menyhárt László

Szakmai berkekben mindmáig nagy megbecsülésnek örvendő, konzervatív (Csontváryt azért könnyedén LüKének tartó) LyKa Károly (1869–1965) művészettörténész, festő, az 1902–18 között megjelent Művészet folyóirat szerkesztője is hasonló cipőben járt.

 

Csakúgy, mint Bálint Rezső (1885-1945), Elek Artúr (1876-1944), Ernst Lajos (1872-1937), Farkas Zoltán (1880-1969), Feleky Géza (1890-1936), Genthon, Herman Lipót (1884-1972), Hevesy Iván (1893-1966), Kelety Gusztáv (1834-1902), Kézdi-Kovács László (1864-1942), Koronghy Lippich Elek
(1862-1924), Lázár Béla (1869-1950), Lehel Ferenc (1885-1975), Lukács György (1885-
1971), Márkus László (1881-1948), Németh Lajos (1929-1991), Nyitrai-Yartin József
(1874-1946), Pataky Dénes (1921-1975), Rabinovszky Máriusz (1895-1953), Ybl Ervin
(1890-1965) stb. Egy évszázad múltán is (sajna!) kb. ők fémjelzik azt a műbírálati, -elemzői

- Vincent van Gogh (1853-1890): Önarckép, mint egy művész, olaj, vászon, 65,5 x 50,5 cm, 1888 (Van Gogh
Múzeum, Amszterdam, Hollandia)
- Bernáth Aurél: Önarckép, olaj, vászon, 68,5 x 55 cm, 1940 k. (a Kieselbach Galéria és Aukciósház 2013-as
árverésén a becsértéke 700 000-1 000 000 Ft volt)
- Henri Julien Félix Rousseau: Önarckép, olaj, vászon, 23 x 19 cm, 1903 (Picasso Múzeum, Párizs)
- Johnny Laknitz: Csimsián sámán dobbal, fotó, 1924 k., Kitwanga, Kanada
- Csontváry: Festőlegény (Madonna-festő), vászon, 38,5 x 29 cm, 1896 után (MNG) és Önarckép, vászon, 67
x 39,5 cm, 1896 után (MNG; fotó: Sayti Krisztina)

 

szintet, amit az igényesebb kritikusok, művészettörténészek többsége - Romváry Ferenc
(1934- ), Perneczky Géza (1936- ), Bellák Gábor (1959- ), Molnos Péter (1971- ), Kaszás
Gábor (1973- ) stb. - megközelíteni igyekszik, vagyis önfeledten változatlanul a foltot
dicsérgetik a LYuKra hivatkozva. „Jaj nektek, törvénytudók, mert elvettétek az ismeret
kulcsát: ti nem mentek be, és azokat is megakadályoztátok, akik be akarnak menni!” L. pl.
Hieronymus Bosch (1450 k.-1516) Krisztus keresztvitele és Csontvárynak a Gresham-
törvényt is igen szemléletesen ábrázoló Fohászkodó Üdvözítő c. képén a borzalmasan kritikus
arcokat!


- Rousseau: Sétány a Szent Cloud-i parkban, olaj vászon, 46,5 x 38,5 cm, 1908 (Városi Művészeti Intézet, Frankfurt am Main, Németország)
- Csontváry: Parkrészlet, enyves porfesték, dublírozott vászon, 56 x 67,5 cm, 1891 k., utólagos hamis j. j. l.: f. Enyedy Imre (?) 1912 (mgt.)
- Rousseau: Folyópart, olaj, vászon, 21 x 39 cm, 1887 (Christies kat. ny.)
- Ferenczy Károly: Fatörzsön ülő férfi, olaj, karton, 62,5 x 77 cm, 1895 (MNG)
- Csontváry újonnan fölfedezett kiemelkedő remekműve: Napkelte, enyves porfesték, eredeti vakkeretenvászon, 22 x 33 cm, 1895 k., j. n. (mgt.) – az alkotást Pap Gábor is a napútfestőnek tulajdonította


Nos, ahelyett, hogy a hangadó Gresham-ügyvivő, Bernáth elődeit-utódait pátyolgatnám, arra
is rá kell mutatnom a hivatkozott Lukács evangéliumának értelmében, hogy ezt az irányadó
esztétikát - hasadásos elmezavarra vallóan - maga illette kellő kritikával: „Ha kiváló festők
emlékezéseit olvasom, mindig nyomasztó érzéseim támadnak. Enyhe túlzással mondva, ezek a
kitűnő emberek nem hagynak egy parányi reménysugarat sem, hogy másképp is lehet festeni,
mint ahogy ők festettek. Mintha velük lezárulnának a festészet útjai. A festők tehát okosan
teszik, ha ezeket a memoárokat kellő kritikával olvassák. A festészet útjai végtelenek.” (Hát,
igen. Noha Csontváry művészetével az úgymond irányadó művészettörténészek ma sem
tudnak mit kezdeni, az árverezők meglátták benne az üzleti fantáziát, s az Önök kérték, mi
teljesítjük-alapon, hazai viszonylatban csillagászati magasságig tornázták az árfolyamát.)
„Eddig azt hittem, hogy ez az ember félbolond, de tévedtem: egészen bolond” –
szellemeskedett pl. Csontváryt (és a magyar népművészetet) indogermán FRoNTharcosi
komplexussal mélyen lenéző Ferenczy (alias: FReuND) Károly (1862-1917) is a növendékei,
köztük Sassy Attila (1880-1967) festőművész előtt, akinek művészetét némileg megérintette a
becsmérelt festőzseni mágikus realizmusa. Mint annyian, Ferenczy is akként viszonyult
Csontváryhoz, mint ama Tarnopolból bevándorolt tollkereskedő az állatkertben a zsiráf előtt.
Hosszas méregetés-tépelődés után, a kapedlijét mélabúsan levevén (vagy dühösen földhöz
vágva) így fakadt ki: Márpedig ilyen állat nincs. A Képzőművészeti Főiskola professzora,
Bernáth is Csontváryt - ex katedra - bolondnak minősítette. Ez még megbocsátható volna, de
az már nem, hogy holtában galádul meg is gyalázta. A növendékei, látogatói csak úgy
mehettek be a hivatali szobájába, ha előtte átgázoltak Csontvárynak A magyarok bejövetele c.
eredeti kartonján, melyet a professzori ajtó elé terített a kövezetre. Jó vicc: egy beteg, okkal
féltékeny-irigy elme gonosz tréfája, egyszersmind bűntette. Ő a főiskolán sem a magyarok
bejövetelében volt érdekelt. Jellemző az alattomos minőségkritikai szándékaira, hogy
Csontváry mindössze három „maradéktalanul szép alkotása” közé sorolta - az Egy cédrusfa a
Libanonból és a Zarándoklás a cédrusoknál Libanonban c. főművek gyatra kompilációját -
Az élet fáját. Ezen össze-vissza mázolt kép Ezen össze-vissza mázolt kép a jellegzetes és hamisíthatatlan ismérvek szempontjából teljesen idegen Csontvárytól.

 

Folytatjuk

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog