Kategória: Jegyzetek

Nagyon begyürüzött a ditrói-ügy, most már úgy látszik, hogy európai szinten is megkapjuk a pofont és ránk sütik az összeférhetetlen jelzőt.

 

A Google keresőbe beírtam a Ditró település nevet az elmúlt 18 óra alatt 60 internetes felület foglalkozik a ditrói-ügyel, különböző nyelven (portugál, spanyol, francia, fin, magyar, angol). A cikkek nagy többsége egyáltalán nem pozitív véleményt formál a közösségünkről. A cikkek között elvétve reális hangvétel is megjelenik, sajnos ez eltörpül a többi mellet.

Az eredmény, ha Ditrău román nyelvű kifejezésre kerestem rá hasonló az előbbihez azzal a különbséggel, hogy 104 internetes felületen jelennek meg cikkek. A román sajtó és fogyasztóinak véleménye hirtelen szelíd báránnyá vált. Ha szembe néznénk velük a pofájukról lesütne a tolerancia, folyamatosan bizonygatják, hogy Románia befogadó ország. A tolerancia ezeknél az embereknél addig tart míg magyart nem látnak, ekkor rögtön mérgezett nyilakat lövöldöznének. Toleranciáról beszélnek, de ha tehetnék száz éve sárba tipornák a magyarokat az országban.

A kialakult ditrói-ügy nem toleranciáról – intoleranciáról szól, hanem egész másról. Azokról az eberekről, akik a jelenlegi kilátástalan gazdasági helyzetben igyekeznek megmaradni szülőföldjükön. Igyekeznek megtartani közösségük egységét. Ez nem intolerancia, hanem küzdelem a a létért és nemzeti identitásukért, amit pont azok csorbítanak nap mint nap akik most hirtelen idegen simogatók lettek. A sorozatos elítélő hangnem sajnos azért erősödik mert a kívülről szemlélők, akik nem akarják/nem tudják megérteni a ditrói helyzetet nem egy erdélyi egészséges magyar társadalmi reakcióval szembesülnek. Politikusaink és a klerikális vezetők a politikai korrektséget kiszolgáló módon állnak hozzá. Nem segíteni igyekeznek, hanem szembe fordulnak a közösséggel. Még csupán annyit Jakubinyi György nyugalmazott érsek úrtól azért nem ártana megkérdeznék a vallásukhoz ragaszkodó ditróiak, hányszor sietett ezzel a gyorsasággal elítélni a román keresztények intoleranciáját az erdélyi magyarokkal szemben.

 

Tóth László