Rokonaim, magyarok! Miért szidjátok annyit a kormányotokat? Higgyétek el nekem, hogy innen nyugatról nézve, a magyar kormány a LEGJOBB kormány a mai Európai Unióban!
Nos, még mielőtt elindulnátok a kényszerzubbony után, amit rám akarnátok húzni, íme az indoklás:


Előrebocsájtva a jó kormány definíciója!
Először is! Nem az a jó kormány, amelyik  valaki vagy valakik ilyen olyan szubjektív ideológikus elvárásainak így vagy úgy megfelel vagy nem felel meg, hanem az, amelyik a saját meghírdetett programjának tud a legmesszebb menőkig megfelelni.
Ennek legfontosabb feltétele, hogy STABIL legyen.
A jó kormány STABIL. Ismérve az, hogy több cikluson át el tudja nyerni „népfelsége“ egyértelmű bizalmát.
Hogy állításunkat európai kontextusba tudjuk helyezni, nézzünk körül egy kicsit Európában!
Anglia: Brexit! Végtelen terméketlen viták a minden demokráciák legszentebb fellegvárában. Nulla közeli GDP növekedés. Lezüllő nagyvárosok. Dezintegrálódó „Egyesült Királyság“.
Franciaország: Sárgamellényesek káosz „forradalma“. A kukaborogatás, gyújtogatás tömegsport, a közélet szerves része. 1% körüli GDP-növekedés. Migránskrízis. Népszerűtlen, alkalmatlan elnök.
Németország: Nagykoalíció, amelynek jelenlegi össztámogatottsága 40% alatt van. Vagyis inkább egy picike kis koalíció. Ennek következtében ineffektív kormányzás, gyengülő közbiztonság, egyre durvulóbb közélet, 0,5%-os növekedés, szélsőséges pártok térnyerése.
Spanyolország: Minden évben megválasztanak egy kormányt megalakítani nem képes parlamentet. Az eladósodottság növekszik. Katalán viszály.
Olaszország: Hatalmas államadóság! Gyenge GDP. Ineffektív kormányzati struktúra. Migránsválság.
Ausztria: Koalíciós kormányzás, ahol a nagy ideológiai ellentéteket a szőnyeg alá söprik. Ez az úgynevezett „ésszerű kompromisszumok“ osztrák hagyománya.
Svédország: Migránsválság. Durvuló közélet, romló közbiztonság.
Summa Summarum! Minden olyan országban, ahol a „Willkommenskultur“ teret nyert, gyengült a politikai stabilitás. Kiszámíthatatlan, nehezen kezelhető folyamatok indultak el. Az integráció illúziónak bizonyult.
A Visegrádi „sorstárs“ országok politikai stabilitása sem hasonlítható össze a Fidesz vezette kormány stabilitásával.
A jelenlegi magyar kormány legalább 12 éven keresztül tud kétharmaddal kormányozni. Ez már önmagában is egyedülálló, példa nélküli stabilitás. Ennek következtében vált lehetővé, hogy a 2010-ben meghírdetett ambiciózus célokat vagy már meg tudta valósítani, vagy jó úton halad afelé, hogy azok megvalósúljanak.
Mik ezek az eredmények?
A statisztikáknak mindenki utána tud nézni, ezért csak néhány tényadat.
Gazdaság! A nemzeti össztemék a 2010-eshez képest 60%-kal növekedett. Ez évben az 5%-os növekedés EU csúcs.
Munkanélküliség! 2010-ben 12% , 2019-ben 3,4%.

Eladósodottság: 2010-ben 83%, 2019-ben 68%. Ennek deviza része 60%-ról 20%-ra csökkent.
A költségvetésünk már 8 éve a 3%-os hiányhatár alatt!!! 
Mikor volt ilyen Magyarországon? SOHA!

A reál jövedelmek széles sávban emelkednek, a fogyasztás már 7 éve növekszik.
A mélyszegénységben élők száma csökkent, a középosztály erősödik.
A családtámogatási rendszer egyedülálló, példaértékű.
Ezek tényadatok, amelyeket az EU statisztikai hivatala is így tart nyilván.

Senki nem beszél róla, de óriási eredmény az, hogy sikerült feloldani a kisantanti reflexeket. Még soha nem voltak ilyen jók a magyar-szerb kapcsolatok. A szlovákokkal való viszony is sokat javult. A csehekkel való viszonyt a kölcsönös szimpátia jellemzi, a lengyelekről nem is beszélve. Ez nagyon nagy dolog! Kár, hogy nem kap nagyobb figyelmet.
Tehát nincs más dolgotok, kedves magyarok, rokonok, minthogy örüljetek, hogy ilyen kormányotok van. Annak, hogy ennél jobbat kapjatok, NULLA a realitása.
Miért?
És most sajnos rá kell térnem a magyar ellenzék helyzetére.
Nem hálás a feladat. Ki kell mondani, hogy amennyire a Fidesz kormány a legjobb Európában, olyannyira a legrosszabb az ellenzéke. Ez a két dolog sajnos kiegyenlíti egymást. Úgyhogy semmi ok a melldöngetésre. Sőt! Ez a helyzet aggasztó.
Az egyik fő baj az, hogy ez az ellenzék frontálisan tagad minden tényadatot. Nincs növekedés, nincs jövedelemgyarapodás, nem csökken a munkanélküliség, minden rossz, sőt! A rosszabbnál is rosszabb! Ezzel a hisztérikus, infantilis valóságtagadással – lásd: parlamenti performanszok! – több baj is van, (azon túl, hogy elég nevetségesek).
1, Nem csak kifelé, befelé is destruktív. Beszűkíti a látókört, politikai csőlátáshoz vezet.
2, Intellektuálisan lehúz, szellemileg retardál (nem létezik, hogy a privát életükben is olyan hülyék legyenek, mint a kamerák közelében)
3, Ez csak frusztrációhoz vezethet,
4, aminek következtében agresszívvá válnak. Azzal kelnek és azzal térnek nyugovóra, hogy „mindenre lövünk!, foglyot nem ejtünk!“. (Gyurcsány, Vadai, Szabó Timea, Tordai, Jakab, Hadházy és még sokan mások.)
5, Alapállásuk (érvelés helyett) a vádaskodás. Mindezt nagyon humortalanul. Lengetik a husángot: Korrupció! Korrupció!
Erről kell néhány szót említenem. Kell róla beszélni, mert ez a vád, legyen akármilyen bizarr is, hat. Védekezni nem könnyű ellene. Aki védekezik, az már gyanús.
Nos! Könyves Kálmánt idézve – “ márpedig boszorkányok (ebben az esetben: korrupció) nincsenek!“ – jobb, ha emlékezünk a Római jog első alapelvére; (ma is kellene, hogy működjön, de nem működik.)
BIZONYÍTÀS nélkül NINCS ÍTÉLET!
A baloldalon még a mai napig is (valószínűleg genetikailag kódolt beidegződés) ez máshogy működik: előbb megvan az ítélet, majd utána kotorásznak a bizonyítékok után. Elég egy újságcikk, egy fuvallatnyi gyanú, amelyet az egyszerűség kedvéért jobb, ha én írok, s már is megvan a megdönthetetlen bizonyíték.
Szeretném leszögezni: a korrupciónak nincs meg a precíz definiciója, annak megítélése szubjektív. (A félreértések ellen szögezzük le: a lopás nem korrupció! Annak megvan a büntetöjogilag jól meghatározott definíciója.) A korrupció az inkább egy érzés, egy indulatokat gerjesztő hangulat. A kapitalizmusban meg különösen az. A kapitalizmus lételeme, lelke a profit. Márpedig a profitnak, akármennyi legyen – 4 vagy 400% – szaga van. Szubjektív érzéseket vált ki. Kiben ilyet, kiben olyat. A szellemes magyar „bon mot“ szerint: Korrupció az, amiből engem kihagytak. Találó.
Általában elmondható, hogy azok, akik éppen döntéshozói helyzetben vannak, azok a „korruptak“. Azok viszont akik nincsenek döntéshozói helyzetben, azok a „jó fiúk“, a „becsületrend“ birtokosai. Ez a szereposztás azután fordul, ha a politikai szerencse is fordul.
Részben ez az oka annak, hogy oly nehéz kormányváltások idején a beígért számonkérést végrehajtani. Nehéz olyan vádiratokat összehozni, amelyek egy független bíróság elött is megállnák a helyüket. Márpedig a jogállam Credója: BIZONYÍTÁS nélkül NINCS ITÉLET!
Apropó! Feszülten várom a nagy leleplezéseket a fővárosból meg az ellenzék által megnyert kerületekböl. Pikóék meg a többi összefogók állítólag minden aktát zároltak!!! Hű-ha!
Eddig, – már majd három hónapja – még a Czeglédy féle inkvizícós jogászoknak sem sikerült a borzalmas fideszes "bűnökre" rábukkaniuk.
(Van egy gyanúm. Lehet, hogy csak olvassák az aktákat, de nem is értik azt, ami bennük van? A közigazgatás is egy szakma, amit nem éppen a „forradalomképző“ szemiáriumokon szoktak oktatni!.) Mindenesetre, én várok türelmesen.
A magyar ellenzék további gyenge pontja a gyenge káderállománya.
Ennek legfőbb oka maga Gyurcsány Ferenc személye.
Először is le kell szögeznünk: Gyurcsány Ferencnek nincs diplomája! Ez egy nagyon fontos tény!
(Sajnos a Fidesznek nem fontos, mert nem foglalkozik vele.) Precízebben: még szakdolgozata sincs! „Elveszett!“ Jelentem, ha egy diploma elvész, ha nyomát sem találni, azt vagy soha meg nem írták vagy plagizálták, s ezért eltüntették. Ultima Ratio!: Gyurcsány Ferencnek nincs joga „okosokat“ mondani. Ameddig a szakdolgozatát meg nem találja, addig egy utolsó hazudozó senki, aki nem érdemli meg, hogy egyetlen szava is bárhol meghallgattassék. Ezt kérem KÖZHÍRRÉ tétetni!
Az a tény, hogy ez az ember össze tudta szélhámoskodni magának a miniszterelnöki széket, nem csak a baloldal, de az egész magyar demokrácia örökös szégyene.
Az általa „igazságbeszédnek“ titulált őszödi performansza a demokrácia totális perverziója, egy mefisztói sötét világ megtestesülése.
Az a tény, hogy ez az ember még mindíg itt van a közéletünkben, már önmagában egy súlyos „malus“, tehertétel, amely megnehezíti egy a demokráciában normális kormány-ellenzék viszony kialakulását. Idézet: „Orbán diktatúrájával nem alkuszunk!“ „A diktatúrát nem választásokkal szokták megdönteni, hanem lázadással!“ stb. Ebben a sötét „mefisztói“ világban képtelenség, hogy hazáért, népért felelős politikai közösség létre tudjon jönni. Csak a bosszú, az Orbán fóbia, a „mindent vagy semmit!“ a „Néro“-izmus; vagy mi, vagy pusztuljon minden! – terjed a baloldalon, mint egy szellemi könnygázfelhő.
Ezért hát „feleim“, kedves rokonok, magyarok, ÁLLJON MEG A MENET! Emlékezzetek! 2002 – 2010! Milyen időket éltünk akkor?!?! Aki a múltját elfelejti, az a jövőjét könnyen elveszítheti!
Minden kormányt lehet kritizálni, még a legjobbat is, sőt! Kell is kritizálni! De ismétlem, annak az esélye, hogy a jelenleginél egy más konstellációban jobbat kapjatok, NULLA.

(Főleg nem a kisnyilasok, hazátlan kozmopoliták, krypto-kommunisták és liberál fasiszták* szörnyszülött katyvaszától!)
 
Düsseldorf városában 2019 karácsonyán
 
*Jonah Jacob Goldberg

 

Szerző:  Németországban élő  Fasang János fagottművész, a Fasang család tagja.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog