A rendi államból kibontakozó új társadalom új kereteket jelölt ki magának, olyanokat, amelyek megfelelnek a demokratikus folyamatoknak és a törvényesség uralmának: a nemzetállamot. Nemzetnek a közös történelemmel és kultúrával rendelkezô közösségeket nevezhetjük. Nemzetállam az a nemzet, amely saját, szuverén állammal rendelkezik. A nemzetállamhoz való ragaszkodás érzése pedig a nacionalizmus vagy hazafiasság, Ez az érzelem az utóbbi kétszáz év történelmének egyik meghatározó erejévé növekedett.

 

A törzsi társadalmak a rokonságra hivatkozva határozták meg magukat, a vallási közösségek pedig a közös hiedelemrendszerrel. Az újkori királyságok viszont nem rokoni vagy vallási, hanem területi alapon szilárdították meg hatalmukat. Az általuk kormányzott népek pedig egyre inkább e tágabb terület, az állam egésze iránt éreztek hûséget, mint szûkebb környezetük vagy vallási közösségük iránt. A helyi, törzsi, vallási vagy etnikai csoportok iránti hûség mellett fokozatosan kifejlôdött a dinasztiához, a királysághoz, az azonos törvények szerint élô országhoz és néphez való hûség.

A nacionalizmus akkor született meg, amikor a 18. század végétôl egyre többen vallották, hogy a nemzet iránti hûség minden más irányú hûség felett áll. Ezt a fejlôdô kommunikáció, a nagyobb területet összefogó gazdaság s az állam megerôsödése tette lehetôvé. A francia forradalmi és napóleoni háborúk idején fellángoló francia nacionalizmus sorra fellobbantotta a legyôzött népekben is a nemzeti érzést.

A nacionalizmus több történelmi feladatot is ellát.
- Rendkívüli mozgósítóereje biztosíthatja egyes kormányok számára a tömegek támogatását. A társadalmat olyan célok elérése érdekében mozgósíthatja, amelyeket csak széles körû összefogással lehet megvalósítani.
- Elősegíti a különböző osztályok, hitvallások és társadalmi csoportok együttmûködését, az egyetértésen, nem pedig az erőszakon alapuló politika megszilárdulását, vagyis az alkotmányos és parlamentáris kormányzást. Azok az emberek ugyanis, akiket a nemzeti hőség kapcsol össze, készek elfogadni azt a kormányzatot is, amellyel nem mindenben értenek egyet, mert tudják, hogy a nemzeti akarat választásokon történő kifejezésével a kormányzat leváltható. A nemzeti hagyományok, közös jelképek, rítusok hozzájárultak a társadalmi ellentétek csökkentéséhez.
- Nagy legitimációs ereje van: ha egy nép széles körû részvétellel kormányt választ magának, és önálló nemzetállamát tartósan támogatja, azt a többi állam előbb-utóbb kénytelen lesz törvényesnek elismerni.
- A vallásos hit csökkenésének, átalakulásának korában a nacionalizmus sajátos valláspótlékká válhat: a gondolkodást meghatározó, az életnek célt adó tényezővé.

Két típusa alakult ki a nemzettel kapcsolatos elképzeléseknek. Az első, a Franciaországban és az Egyesült Államokban hivatalosan vallott nézetek szerint azok tartoznak egy nemzethez, akik azonos területen élnek, azonos törvények szerint. Ez a nyitottabb nemzetfelfogás, amely szerint a nemzethez bárki csatlakozhat, aki elfogadja és tiszteli az adott területen érvényes törvényeket. A másik, a német államokban hangoztatott nézetek szerint a nemzet történelmi és kulturális képződmény, sajátos lelki-szellemi közösség, melyhez kívülállók nem csatlakozhatnak tetszésük szerint.

A 19. századi nacionalista mozgalmak irányulhatnak több különböző állam területén élő népek egyesítésére – ahogy ez a németek és olaszok esetében történt. Más nacionalista mozgalmak pedig az egyes népek nemzetállamainak elkülönítéséért indulhatnak meg – ahogy ez a többnemzetiségû birodalmak területén történt.

Nyugat- és Észak-Európában, ahol az azonos nyelvû népcsoportok régóta elkülönült nemzeti határok mentén élnek egymás mellett, nem okozott különösebb problémákat a nemzetállamok kialakulása. Közép- és Kelet-Európában azonban, ahol a különböző nyelvû népek mozaikszerûen egymásba ékelődő csoportokban élnek, az elkülönült nemzetállamok kialakítására irányuló törekvések rendkívüli nehézségeket vontak maguk után.

Hahner Péter

Teljes cikk rubicon.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog