A pofátlanságnak a mioritikus vidéken nincs határa (Szijjártó Péter és Bogdan Aurescu találkozó)


A képnek szimbolikus értéke is van az alábbival összehasonlítva (ha két fél megbízik egymásban nincs szükség maszkra)

Szijártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden román hivatali partnerével, Bogdan Aurescuval tárgyalt Bukarestben.

Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával, és a világjárvány idején megtapasztalt ésszerű együttműködést szeretné továbbfejleszteni - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben. Ezzel szembe román partnere követelőzéssel állt elő, hogy a budapesti kormány állítsa le az erdélyi magyarok gazdasági megsegítését. Követeli, hogy az ide irányuló gazdasági segítségek elosztása ne etnikai és területi alapon történjenek, hanem egyenlő arányban a románok és magyarok között. (Vagyis a bénázó román kormány helyett Budapest segítse a románokat a szerkesztő megjegyzése.)

 

Szijjártó Péter a közös sajtóértekezletükön elmondta: Magyarország a közép-európai térség együttműködésének erősítésében érdekelt, kétoldalú kapcsolatait pedig a kölcsönös tiszteletre alapozza.

"Megadjuk a tiszteletet a partnereinknek, de egy több mint ezeréves nemzetként el is várjuk azt" - szögezte le. Hozzátette: a másfél milliós erdélyi magyarságnak is az az érdeke a két ország "jóban legyen egymással".
Szijjártó Péter bukaresti tárgyalásai során azt kérte román kollégájától, hogy
Románia is tekintsen erőforrásként a területén élő magyar közösségre, miként Magyarország is így tekint az országban élő román nemzeti közösségre.
Elmondta: a Fidesz kormányra lépése óta ötszörösére növelte a nemzeti kisebbségeknek és így a román közösségnek járó költségvetési támogatást, és a magyar parlamentbe beterjesztett új nemzetiségi törvény a nemzeti közösségek tulajdonába juttatja az általuk oktatási vagy kulturális célra használt ingatlanokat.
A magyar fél örömmel fogadja, ha
Románia is támogatja a magyarországi románokat, miként természetesnek tekinti azt is, hogy Magyarország is támogatja a határain túl élő nemzetrészek boldogulását szülőföldjükön. A szomszédos országokban indított magyar gazdaságfejlesztési program révén eddig 250 millió eurónyi beruházás jött létre Romániában.

Szijjártó Péter hozzátette: Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt, szívesen venné, ha nem a magyarság lenne a téma a román választási kampányban és reményét fejezte ki, hogy az ezzel kapcsolatos "sajnálatos nyilatkozatok" nem ismétlődnek meg.

Ezzel szembe a románok mit tesznek?

Mai napig nem engedik, hogy megnyugtató módon lezárják a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyét, ez érvényes a magyar közösség által használt vagy használandó ingatlanok ügyére is. Nem kell időben vissza menni nagyon a közbirtokosságokat akarják visszaállamosítani a törvény fondorlatos figyelmen kívül hagyásával.A magyar nyelv használatát folyamatosan korlátozzák. A magyarok elleni uszítás az állam vezetésben mára egyféle sporttá vált, versengenek, hogy ki tud nagyobbat rúgni a magyarokon, amit úgy néz ki Magyarországra is most már kiterjesztenek. Mondván ha az unió vezetésének szabad ők miért maradjanak le.

Auresku szavai inkább egy farizeus populista szöveg volt

különösen Klaus Iohannis magyarok és Magyarország elleni uszítása után. Amelyre Ludovic Orbán még rátett egy lapáttal, hogy főnökének csak úgy félváról benya…

Mindezek után Aurescu szavait közel nem lehet hitelesnek venni.

Aurescu a trianoni békeszerződés közelgő centenáriumára utalva hangsúlyozta: a két országnak túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten, és a kölcsönösen előnyös projektekre összpontosítva "valódi" stratégiai partnerséget kell felépítenie.(sic)

Ehhez szerinte ki kell lépni a kölcsönös "provokációk" logikájából, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapozni a kétoldalú kapcsolatokat, és a Romániába látogató magyar tisztségviselőknek tartózkodniuk kell attól, hogy a stratégiai partnerség szellemével ellentétes nyilatkozatokat tegyenek.
Megjegyezte:
Románia számára a trianoni békeszerződés a románság számára "elsődleges jelentőséggel bíró" - Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó - 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatának nemzetközi elismerése volt. Elismerik Magyarország jogát ahhoz, hogy maga döntsön a történelmi eseményekkel kapcsolatos megemlékezésekről, de azt szeretnék, ha a két ország kapcsolatát a 21. századi, európai szellemű, pragmatikus jövőépítés szándéka határozná meg - hangoztatta a román külügyminiszter.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kedden kora délután Kolozsváron találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel is a megbeszélés témája nagyjából amelyeket Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel is megtettek, és ha a sajtótájékoztatónak hinni lehet inkább elbeszéltek egymás mellett pár órával korábban.

A trianoni diktátummal kapcsolatban Kelemen elegánsan fogalmazta meg véleményét:

A trianoni évforduló a politikus szerint a románoknak öröm, a magyaroknak pedig fájdalom. Hozzátette:

amikor törvénnyel akarják e napon a magyarokat ünneplésre kényszeríteni, az olyan, mintha azt kérnénk egy árva gyerektől, hogy ünnepelje meg az édesanyja halálának évfordulóját.
Tiszteletet és megbecsülést várunk. Nem vagyunk egymás ellenségei"

 

Szék-helyek az MTI és az ifi.ro tudósítást felhasználva

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog